Az ügynökség csütörtökön mutatta be az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában A romák helyzete 11 uniós tagállamban: bepillantás a felmérési eredményekbe című jelentését, amely a volt jugoszláv tagköztársaságokkal, valamint Moldovával is foglalkozik.
A négy prioritási területet (oktatást, foglalkoztatást, lakhatást és egészségügyi helyzetet) felölelő, mintegy nyolcvanötezer kérdőíven alapuló kutatás szerint a romák minden területen jelentősen rosszabb mutatókkal rendelkeznek, mint a többségi társadalom, ráadásul nemcsak az országos vagy regionális átlaghoz, de a közvetlen környezetükben élőkhöz képest is jelentős a leszakadásuk – derül ki a magyar képviselő Brüsszelben kiadott közleményéből.
Ebben Járóka Lívia, a romák társadalmi befogadását célzó európai uniós stratégia EP-jelentéstevője arra is emlékeztetett, hogy az Európai Parlament jelentése és a tavaly tavaszi magyar EU-elnökség hivatalos álláspontja egy olyan átfogó „válságtérkép” kialakítását kezdeményezte, amely legalapvetőbb társadalmi és gazdasági jellemzőik alapján méri fel a leghátrányosabb helyzetű térségeket, ahol a mélyszegénységben élő közösségek koncentrálódnak. Járóka ennek megfelelően javasolta, hogy a soron következő kutatás mérje fel e tényezők mindegyikét, így például az elérhető munkahelyek és városközpontok távolságát; a közszolgáltatások minőségét; a környezetvédelmi feltételeket vagy a közlekedési infrastruktúra állapotát is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!