Magyar hadifoglyok azonosságát tárták fel

Murcki településen 1944 nyarán légvédelmi bázist építettek ki a német katonák, a krími tatárok egysége és egy magyar katonai osztag számára.

A mai Katowicéhez tartozó Murcki településen 1944 nyarán légvédelmi bázist építettek ki a német katonák, a krími tatárok egysége és egy magyar katonai osztag számára. Fél évvel később, amikor a Vörös Hadsereg csapásai használhatatlanná tették a légvédelmi ágyúkat, a németek és a tatárok elhagyták a támaszpontot, a magyar osztag viszont megadta magát. Ennek ellenére a 29 katonát kihallgatásuk után – február 2-án – lemészárolták. Megfagyott holttesteiket a helyi lakosság csak az olvadás kezdetével után tudta közös sírban eltemetni.

Az ügyet 2005–2007 között vizsgálta a háborús és kommunista bűnöket feltáró IPN ügyészsége, amely a bűntény – azóta elhunyt – szemtanúit is kihallgatta. Az eljárást felfüggesztették, mert nem sikerült kideríteni az áldozatok nevét, de az tudható, hogy egyikük tábori lelkész volt és a gyilkosok között a szovjet hadseregben szolgáló nők is voltak.

Katowice város kezdeményezésére az ügyészségi vizsgálat újraindul, s ezzel összefüggésben Tischler János történész, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta: intézete közvetítésével magyar szakértők is részt vesznek az eljárásban. Köztük van Horváth Lajos, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírokat Gondozó Főosztályának kelet-európai szakreferense, aki elsőként azonosított néhány nevet a magyar archívumokban található dokumentumok alapján. Újabb adatokat múlt csütörtökön a Lengyel Vöröskereszt levéltára ismertetett a sziléziai város vezetőségével, így a mai napig 15 katona neve, több mint felük születési dátuma és esetenként szülőhelye is ismert.

A tervek alapján az azonosításon kívül, amelynek keretében Tischler szerint ősszel várhatóan exhumálják az áldozatokat, a hozzátartozókat, rokonokat is megkeresik. Végül a lengyelek méltó síremléket kívánnak állítani a magyar áldozatoknak, amelyen feltüntetnék a meggyilkolt hadifoglyok neveit is.

A magyar tömegsírt a rendszerváltásig a helyi lakosság, azóta a sziléziai kultúrát támogató Felső-Sziléziai Egyesület ápolta. A közeli erdei út 2011 óta a Magyar utca (ulica Wegierska) nevet viseli.