Obama: Látjuk az új nap fényét + Képek

Az amerikai elnök Oszama bin Laden megölésének évfordulóján váratlanul Afganisztánba látogatott.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem épít állandó támaszpontokat Afganisztánban és hogy az amerikaiak nem fognak járőrözni a városokban és a hegyekben. Obama történelminek nevezte a közép-ázsiai országban tett meglepetésszerű látogatása során Hamid Karzai afgán elnökkel 10 évre aláírt stratégiai partnerségi egyezményt.

„Látjuk az új nap fényét a horizonton” – mondta az elnök, aki beszédében leszögezte: az amerikaiak azért nem távoznak azonnal, mert lehetőséget akarnak adni Afganisztánnak a stabilizációra és mert felelősségteljesen kívánják befejezni azt, amit elkezdtek. Az elnök megismételte, hogy a szükségesnél egyetlen nappal tovább sem kívánja veszélynek kitenni az amerikaiakat, és felidézte, hogy az iraki háború befejezésével a korábban harcoló csapatok fele már túl van a kockázaton.

„Szabad előttünk az út”

Obama a televíziók által sugárzott és a korábban a Bagrámban több mint háromezer amerikai katona körében elmondott beszédében egyaránt emlékeztetett rá, hogy az elmúlt három év során az általa elrendelt 33 ezer fős csapaterősítésnek köszönhetően sikerült megtörni a tálibok lendületét és az al-Kaida terrorszervezet harminc csúcsvezetője közül húszat likvidálni. „Szabad előttünk az út, hogy teljesítsük küldetésünket Afganisztánban, miközben elvisszük az igazságszolgáltatást az al-Kaidának” – mondta Barack Obama.

Az elnök az Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére likvidálásának első évfordulójára időzített beszédében emlékeztetett rá, hogy Afganisztán volt az az ország, amely a terroristavezér menedékéül szolgált, ahol az al-Kaida kiképezte az általa toborzott szélsőségeseket és ahol kitervelte az Amerika elleni, mintegy 3000 áldozatot követelő, szeptember 11-i terrortámadást.

Kivonulnak

Elmondta, hogy az Afganisztánban elkezdődött átmenet keretében az ország lakossága mintegy felének biztonságát már a helyi fegyveres erők garantálják. Az elnök szerint a NATO május végi, chicagói csúcstalálkozóján a szövetségesek meg fogják erősíteni, hogy jövőre már az afgán hadseregé lesz a vezető szerep a harcokban. A tavalyi 10 ezer amerikai katona után idén újabb 23 ezer hagyja el az országot, és 2014-ben teljes egészében a helyi fegyveres erők lesznek felelősek Afganisztán biztonságáért.

Obama rámutatott, hogy az idén 352 ezerre nő a szövetségesek által kiképzett haderő létszáma és hogy a chicagói tanácskozásán a NATO elkötelezettséget vállal „egy erős és fenntartható” afgán haderő támogatása mellett.

Nem hagyják magukra őket

A 10 éves stratégiai partnerségi egyezménnyel az elnök szerint az Egyesült Államok arról biztosította az afgánokat, hogy nem hagyja őket magukra, de szerepe a terrorizmus elleni harcra és a demokratikus intézmények kiépítésében való segítségnyújtásra fog korlátozódni. Obama külön aláhúzta a nemek egyenjogúságának fontosságát.

Obama ismételten tárgyalásos, igazságos és tartós békemegállapodásra szólított fel Afganisztánban, amelyben számít az erőszakkal felhagyó és az al-Kaidával szakító tálibok részvételére. Külön kiemelte a dél-ázsiai stabilitás fontosságát, s szerinte ebben Pakisztánnak is részt kell vállalnia. Az elnök beszédének ennél a részénél részletezte azt, hogy Amerika nem kívánja a saját képére formálni a szuverén Afganisztánt.

„Itt az ideje Amerika megújításának” – hangoztatta választási kampány jegyében Obama, aki hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők tagjai minden tőlük telhetőt megtettek az országért, ezért a hazának is dolga, hogy a gazdaságába befogadja a hazatérőket.

Váratlan kabuli útjával Obama, legalábbis a reményei szerint, látványosan zárta le a közte és a republikánus elnökjelöltség várományosa, Mitt Romney között a Bin Laden megölésének évfordulóján kibontakozott vitát. Romney azzal vádolta meg az elnököt, hogy magát előtérbe tolva „átpolitizálta” az évfordulót. „Még Jimmy Carter is parancsot adott volna erre” – jelentette ki Romney a tétovának tartott, ugyanakkor az 1980-ban kudarcba fulladt teheráni amerikai túszszabadítást elrendelő volt demokrata elnökre utalva, amikor megkérdezték tőle, hogy ő is ugyanúgy elrendelte volna-e a terroristavezér Pakisztánban történő megsemmisítését, mint azt a Fehér Ház jelenlegi ura tette.

Mit mondtak korábban?

Obama ezzel kapcsolatban – riválisának neve említésen nélkül – arra hívta fel a figyelmet, hogy egyesek korábbi kijelentései szöges ellentétben állnak azzal, amiket most mondanak. „Csak azt javasolnám, hogy mindenki vessen egy pillantást az egyes emberek arra vonatkozó kijelentéseire, hogy helyes lenne-e Pakisztánba menni Bin Laden kiiktatása érdekében… én azt mondtam, hogy ha tiszta célponttá válik, Bin Laden nyomába eredek, és így is tettem” – mondta az elnök.

Az Obama újraválasztásáért dolgozó kampánystáb „segített” a választók memóriájának felfrissítésében, és emlékeztetett rá, hogy az előző választási kampány küszöbén, 2007-ben az akkor ugyancsak versenybe szállt Romney még így fogalmazott: „Nem érdemes eget és földet megmozgatni és dollármilliárdokat elkölteni annak érdekében, hogy megpróbáljunk egyetlen embert kézre keríteni.” 2008-ban egyébként még Obama akkori demokrata ellenfele, Hillary Clinton és John McCain republikánus elnökjelölt egyaránt bírálta a jelenlegi elnököt azért, mert kész lett volna a szövetséges Pakisztánban is üldöztetni Bin Ladent,