Négy évvel a vitatott 2008-as elnökválasztás után, amikor a rendőrséggel való összecsapásokba torkolló heves utcai tiltakozások 10 emberéletet követeltek, a Szerzs Szargszjan államfő vezette Örményország Köztársasági Pártja csap össze a milliárdos Gagik Carukjan által alapított Virágzó Örményország nevű párttal, jelenlegi koalíciós partnerével. A legutolsó közvélemény-kutatási adatok szerint az államfő pártja megelőzi a szövetséges-vetélytárs politikai formációt.
A dél-kaukázusi szovjet utódállam hatóságai váltig bizonygatják, hogy a választás tisztességes és átlátható lesz. Erre már csak azért is szükség van, mert ha a vezetés valóban alapvető reformokat akar bevezetni, ahhoz a lakosság támogatása szükséges – nyilatkozta az AFP-nek Tigran Szargszjan kormányfő, aki egyébként nem rokona az elnöknek.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az örményországi választások ellenőrzését végző megfigyelői eddig nem tapasztaltak kirívó szabálytalanságokat, de médiajelentések szerint a koalíció főként a szegény néprétegek körében igyekszik voksokat gyűjteni azzal, hogy ingyen osztogat parabolaantennákat, mobiltelefonokat, élelmiszert, szeszes italokat, sőt traktorok ajándékozásáról is beszámolt a helyi sajtó.
Az ellenzéki Örmény Nemzeti Kongresszus szerint a kormányon lévők arra törekszenek, hogy a félelem és az elbizonytalanodás légköre telepedjen a választásokra. „Fel kell számolnunk ezt a maffiára emlékeztető rezsimet, amelynek legfontosabb gondja az, hogy kiszipolyozza az országot saját személyes meggazdagodására” – vélte a párt egyik tagja.
A most még koalíciós partner Örmény Felvirágzás is utcai demonstrációkkal fenyeget, ha a választások nem lesznek tisztességesek. Ha az emberek elégedetlensége és elkeseredése tovább nő, az felnagyítja majd a meglévő gondok súlyát, és instabilitást szülhet – vélekedett a párt egyik vezető személyisége, Vartan Oszkanján volt külügyminiszter.
Örményország gazdasági kilátásai továbbra sem kedvezőek. Ehhez hozzájárul az is, hogy két kifejezetten ellenséges szomszédjával – Azerbajdzsánnal és Törökországgal – közös határa le van zárva. Az 1990-es évek elején Azerbajdzsántól háborúban elszakított Hegyi Karabah hovatartozásáról folytatott vita Jereván és Baku között egyre égetőbbé válik, a két egykori szovjet köztársaság között gyakoriak a halálos áldozatokat is követelő határvillongások. Törökországgal sem rendeződött az Oszmán Birodalom idején az örmények sérelmére elkövetett népirtással kapcsolatos polémia.
Sok elemző kétli, hogy az örmény hatalmi elit valóban demokratikus reformokat akar. Még ha teljes mértékben szabad és tisztességes választások is lesznek, az sem lesz elég. Az oligarchák erősek maradnak, a parlament a zsebükben van, vagyis a jogalkotás a hatalmon lévők joga marad – vélekedett Richard Giragoszjan, egy regionális kutatóközpont munkatársa.
origo.hu
Deák Dániel: Magyar Péter leleplezése egy blöff
