Sorokban várakoznak, hogy dönthessenek az új államfőről + Képriport

Egyiptomban szerda reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek. A választók este nyolcig voksolhatnak, és dönthetnek arról, ki legyen az ország új államfője.

Kairóban már a voksolás kezdete előtt sorok alakultak ki több szavazóhely előtt. A voksokat szerdán este 8 óráig lehet leadni. Az elnökválasztás első fordulója csütörtökön is folytatódik, majd június 16-án és 17-én második fordulót tartanak abban az esetben, ha az elsőben a 12 induló egyike sem szerez abszolút többséget. A győztest június 21-én hirdetik ki.

Az indulók és a határozatlan szavazók nagy száma miatt – a voksolás előtti utolsó adatok szerint az 50 millió szavazásra jogosult harmada még nem döntött – valószínűtlen, hogy a szerdai és csütörtöki voksoláson a 12 jelölt bármelyikének is sikerülne abszolút többséget szereznie, így az első körben csupán az dőlhet el, kik indulnak majd a második fordulóban.

Erre a legutóbbi felmérések szerint öt indulónak van esélye: Ahmad Safíknak (Mubarak utolsó miniszterelnöke), Amr Múszának (korábbi külügyminiszter, az Arab Liga volt főtitkára), Abdel-Moneim Abul Futúhnak (mérsékelt iszlamista), Mohamed Morszinak (Muzulmán Testvériség) és a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő Hamdín Szabáhinak (nasszerista baloldali).

Először van igazi esélyük

Az országot Mubarak bukása óta irányító legfelső katonai tanács arra szólította fel az egyiptomiakat, hogy tömegesen menjenek el szavazni, s azt ígérte, hogy a voksolás száz százalékig átlátható lesz. Óva intett ugyanakkor a közrend mindennemű megsértésétől. A tanács – amelyet sok bírálat ért a tiltakozásokkal és erőszakkal kísért átmeneti időszakban – kötelezte magát, hogy június végéig átadja a hatalmat az új államfőnek.

Megfigyelők rámutatnak, hogy ez az első alkalom, amikor az egyiptomi közembereknek, akik fölött a történelem során fáraók, szultánok, királyok és katonatisztek uralkodtak, igazi esélyük van megválasztani vezetőjüket.

Mint megírtuk, a választásokat tüntetések előzték meg: ezrek tiltakoztak a hadsereg ellen a katonai erőszak és egyes jelölteknek elnökválasztásból való kizárása miatt.

Az arab tavasz hátteréről itt és itt olvashat.