A szerdai brüsszeli találkozón tárgyalhat először beiktatása óta François Hollande francia államfő eurózóna-beli kollégáival. A szocialista politikus kampánya során számos alkalommal hangsúlyozta, hogy szíve szerint megváltoztatná az unió jelenlegi működését. Ezen az informális megbeszélésen először adhatja elő gondolatait a többi eurózóna-beli vezető előtt.
Noha a közös valutát használó térség minden eddiginél nagyobb válságtól szenved, komoly döntés nem várható a szerda esti találkozón – állította többek között Bruno Colmant professzor a Le Soirnak. Ez annak is betudható, hogy Görögországnak még mindig nincs kormánya – a legutóbbi választáson komoly eredményt elérő pártok nem tudtak megegyezni, új voksolás lesz –, Spanyolországban pedig a bankok leértékelése okoz komoly problémákat.
A találkozó fő témája alighanem a növekedés lesz. A törésvonal hónapok óta a növekedést stimulálni kívánó államok – mint Franciaország – és a fiskális szigort előtérbe helyezők között húzódik. Ez azonban korántsem biztos, hogy sokáig fog tartani: egy héttel ezelőtti találkozójuk után François Hollande és Angela Merkel közösen kidolgozott növekedési stratégiát ígért Európa számára.
Hollande-nak világos tervei vannak a problémák megoldására. Mindenekelőtt „rekapitalizálná” az Európai Fejlesztési Bankot. A cél, hogy többet tudjon kölcsönözni legmagasabb szintű besorolásának elveszítése nélkül. Ez azonban nagyobb ráfordítást igényel az eurót használó országoktól, a legjelentősebb összeget, két legnagyobb részvényesként, a franciáknak és németeknek kell betenniük a közösbe, egyenként 1,6 milliárd eurót. Ennek ellenére e kérdésben konszenzus van kialakulóban az érintett országok között. Egy másik pontja Hollande tervének a strukturális alapok átcsoportosítása. A francia államfő minden eddig fel nem használt pénzt olyan célra fordítana, amely jótékony hatással van a gazdaságra – ilyen például az oktatás.
Kompromisszum várható a kötvénykibocsátás reformjával kapcsolatban. A terv olyan eurókötvények kibocsátása, melyek nem államokat, hanem cégeket finanszíroznának. Ez a pont maga José Manuel Barroso főtitkár ötletéből származik. A főpróbát az unió jelenlegi dán elnöksége indította be – 230 millió eurót szabadítanának fel infrastrukturális és kommunikációs projektek támogatására.
Végül, de nem utolsósorban a terv része a pénzügyi tranzakciók megadóztatása. François Hollande ezt az egész EU-ra kiterjesztené, azonban ennek akadálya, hogy az Egyesült Királyság ellenzi az ötletet. A pénzügyminiszterekre vár a feladat, hogy megtárgyalják az ötletet a következő hetekben.
A szerda esti találkozó egyik legnagyobb kérdése, hogy mennyire lesz egyetértés a résztvevő vezetők között a hogyan továbbról. Ha Németországnak és Franciaországnak sikerül is kompromisszumot kötni, még mindig lehetnek a kész terveket ellenző államok, amelyek megakadályozhatják a tervek valóra váltását.
(Le Figaro, Le Soir)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!