A kanadai sajtó szerint ez volt az első eset, hogy az ország szövetségi parlamentjében meghallgatták a helyi, 80 ezresre becsült cigány közösség egy vezetőjét. „Nagyon remélem, a parlamenti meghallgatásom hozzájárul ahhoz, hogy megállítsuk a romákról kialakult rasszista sztereotípiák terjedését” – jelentette ki pénteken az MTI-nek telefonon nyilatkozva a második generációs kanadai Gina Csanyi-Robah. Szerinte ehhez hozzájárulhat az a tény, hogy a parlamenti bizottság előtt tett nyilatkozata országos médianyilvánosságot kapott hazájában.
A készülő menekültügyi törvénnyel kapcsolatban Csanyi-Robah elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kanada azzal a céllal állítson össze listát az úgynevezett biztonságos országokról, hogy visszatartsa egy etnikum képviselőit, mert ez „önmagában is előítéletes” lenne. Kifogásolta, hogy Kanada még mindig annak megállapításán fáradozik, hogy éri-e üldöztetés európai országokban a cigányokat, holott ez szerinte világosan kiderül abból a jelentésből, amelyet idén februárban tett közzé Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Hangsúlyozta: a helyzetet több európai országban elemző Hammarberg-jelentés külön kitért arra, hogy Magyarországon a romaellenes gyűlöletet és a gyűlölet-bűncselekményeket „az ultrajobboldali Jobbik párt és a hadserege” ösztönzi.
Csak 20 ember érintett a bűnügyben
Gina Csanyi-Robah a Kanada történetének legsúlyosabb embercsempészési ügyeként kezelt hamiltoni bűnügyet illetően hangsúlyozta, hogy abban csak 20 ember vett rész, s annak nem lenne szabad befolyásolnia az elmúlt négy év során benyújtott mintegy 7000 menekültkérelem elbírálását.
Kérdésre válaszolva elismerte, hogy a menedékkérelmet benyújtó ezrek – a hivatalos kanadai adatok szerint Magyarországról csak 2011-ben 4423-an folyamodtak menekültstátuszért – nem azonos mértékben érte diszkrimináció vagy üldöztetés. „Nem állítom, hogy a kérelmezők 100 százaléka egyformán jogosult a menekültstátuszra. Az tévedés lenne. De azt mondom, hogy vannak olyan emberek, akiknek határozottan szükségük van a segítségre és védelemre, és ha itt, Kanadában megvilágítjuk azt, ami odaát (Európában) történik, akkor egyértelműen a helyes irányba teszünk lépéseket” – hangoztatta Gina Csanyi-Robah. Emlékeztetett rá, hogy 2008–2009-ben, a Csehországgal szemben ismét bevezetett kanadai vízumkényszer előtt az illetékes hatóságok a roma menedékkérelmek 85 százalékát minősítették jogosnak.
Összegyűjtik a biztonságos országokat
A kanadai kormány még a nyárig el akarja fogadtatni az úgynevezett C-31-es törvényt, amely októberig megnyithatja az utat egy „új és gyorsabb menekültügyi rendszer előtt”. Ha a törvényt megszavazzák, akkor a jóhiszemű menedékkérők néhány hónapon – és nem éveken – belül állandó lakhatási engedélyhez juthatnak, és egyúttal a kormány könnyebben tudja majd azonosítani az álkérelmeket.
A készülő jogszabály értelmében a kanadai kormány össze fogja állítani azoknak az országoknak a listáját, amelyek „biztonságos” és demokratikus államnak tekinthetők, aláírták a nemzetközi emberi jogi törvényeket és megállapodásokat, a bíróságaik függetlennek tekinthetők, és állampolgáraikat nem fenyegeti üldöztetés. Ezen országok állampolgárait gyorsított eljárással fogják meghallgatni, és megfosztják őket a fellebbezés lehetőségétől.
origo.hu
Lázár János lerántotta a leplet a Tisza Pártról – videó
