A Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és hat másik intézmény helyi idő szerint szerdán ismertette erről szóló tervét. Szerintük ez a kötelezettségvállalás példa nélküli, és azzal az ígérettel kecsegtet, hogy emberek százezreinek életét óvhatja meg a tisztább levegő és a biztonságosabb utak révén.
A fejlesztési programnak köszönhetően emellett városok százaiban csökkenhetnek a forgalmi dugók és a közlekedés által az éghajlatváltozásra gyakorolt káros hatások, egyebek közt a károsanyag-kibocsátás – vélekedett a bejelentéssel kapcsolatban Joan Clos, az ENSZ Habitat (ENSZ Emberi Települések Központja) vezetője. Mint megjegyezte, a fejlesztési bankok a hatékonyabb utas- és teherszállítás kiépítésével elősegítik a városi gazdaság fenntartható fejlődését.
A forgalmi torlódások, a légszennyezés, a közúti balesetek és a klímaváltozásnak a közlekedés számlájára írható része akár a GDP 5-10 százalékát is felemészthetik a világ országaiban – becsülte a Rio+20 konferencián a fenntartható és karbonszegény közlekedésért dolgozó, SLoCaT (Partnership on Sustainable, Low Carbon Transport) nevű együttműködés, amely az ENSZ ügynökségeiből, fejlesztési bankokból, nem kormányzati szervezetekből és az üzleti szférából érkező szervezetekből áll.
Rohamosan növekvő közlekedés
A közlekedési szektor mára az üvegházgáz-kibocsátás leggyorsabban növekvő forrása, köszönhetően annak a több évtizedig uralkodó városfejlesztési folyamatnak, amely a gépkocsihasználatot részesítette előnyben a közösségi közlekedés, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés rovására.
„Ezek az intézmények még soha nem működtek együtt ehhez foghatóan globális szinten. Ez az áttörés, amelynek szemtanúi vagyunk, lehetővé teszi, hogy tervezzünk azzal az egymilliárd emberrel, akik az elkövetkezendő húsz évben költöznek majd a városokba és azzal az egymilliárddal, akik még mindig szegénységben élnek” – mondta a SLoCaT Rio+20 kampányának egyik szervezője.
Az egyik legfontosabb kérdés
Áder János magyar államfő az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló riói konferenciájának plenáris ülésén elmondta: az emberiség közös jövőjének egyik legnagyobb kérdése a víz lesz, ezért a világnak erre kell összpontosítania a figyelmét és az erőforrásait. Az ENSZ felmérései szerint a Földön több mint egymilliárd ember nem jut hozzá az egészséges ivóvízhez, és naponta tízezer ötévesnél fiatalabb gyermek halálát a szennyezett víz miatti betegségek okozzák. A magyarok ezért Áder szerint készek arra, hogy ehhez a munkához hozzáadják tudásukat, és megosszák fejlett vízgazdálkodási kultúrájuk tapasztalatait. Javasolta, hogy a Rióban megkezdett munka folytatásaként a víz témájában 2013 őszén tartsanak ENSZ-konferenciát Budapesten.
A munka folytatódik
Áder elmondta, hogy „az utolsó pillanatban” sikerült megállapodniuk az országoknak a konferencia zárónyilatkozatának szövegéről, bár korábban úgy tűnt, nem biztos, hogy sikerül kompromisszumra jutniuk. „Rio nem a végállomása a fenntartható fejlődésről való gondolkodásnak”, a munka folytatódik az ENSZ intézményeiben és újabb tanácskozásokon – hangsúlyozta.
Az államfő úgy vélte, a finanszírozás nagy probléma, mert ha a gazdaságokat környezetvédelmi szempontok alapján alakítják át, annak „komoly költségei vannak”. A Rio+20-hoz hasonló konferenciákon mindig felmerül a fejlett és fejlődő országok közötti különbség kérdése, hiszen a szegénységgel küszködő országok legfontosabb problémája nem az, hogy átálljanak a zöldgazdaságra, hanem az, hogy például ivóvizet biztosítsanak az egyre növekvő népességüknek – mutatott rá. Hozzátette: ezért nagyon nehéz közös nevezőre hozni az országok szempontjait. Mindent egybevetve ugyanakkor jó esély van arra, hogy a közeljövőben több fontos kérdésben sikerül előrelépést elérni – vélekedett a köztársasági elnök.
Egyesíteni kell az erőket
Japán 6 milliárd dollárral segíti a fejlődő országokat a következő három évben a „zöldgazdaságra” való átállásban és a természeti katasztrófák miatt keletkező károk enyhítésében – jelentette be az ázsiai ország külügyminisztere a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20 ENSZ-konferencián.
Gemba Koicsiro külügyminiszter a nagyszabású tanácskozáson tartott beszédében úgy fogalmazott: napjainkban a nemzetközi közösségnek túl kell lépnie a fejlett és a fejlődő országok elavult fogalmán, és egyesíteni kell az erőket a közös érdek, a fenntartható fejlődés felé haladva.
Japán különleges lehet
Szerinte Japán különleges szerepet játszhat a világon a fenntartható fejlődés elérésében, mert a távol-keleti ország – amelyet 2011 márciusában erős földrengés, majd szökőár, ezek miatt pedig nukleáris válság sújtott – előnyben részesítette az élen járó környezetvédelmi és katasztrófaelhárító technológiákat.
Gemba bejelentette, hogy a „zöld jövő” megteremtését segítő tokiói kezdeményezések keretében tízezer környezetvédelmi és energetikai szakembert küld a fejlődő országokba. Japán emellett jövőre a várostervezésről szóló konferenciát rendez, illetve mintegy száz szakértőt hív meg, hogy megismerjék azokat a módszereket, amelyekkel a szigetország a „jövő városait” építi.
