A plenáris ülés kedden csak délben kezdődött el, mivel a tárgyalóküldöttségek időt kértek, hogy átgondolhassák az álláspontokat. Minderről az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai szolgálata tájékoztatott a Twitteren.
Michael Mann, az európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője közölte, hogy a keddi tárgyalások kimenetele a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) javaslataira adott iráni választól függ.
Teherán képviselői átadták válaszukat a hatoknak, most rajtuk múlik, milyen úton haladnak tovább – mondta az iráni tárgyalóküldöttség egyik tagja.
Ez hozna áttörést
A plenáris ülést megelőzően Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz tárgyalóküldöttség vezetője külön megbeszélést folytatott Ali Bagherivel, Teherán második számú főtárgyalójával.
Orosz szakértők azt tartanák sikernek, ha a felek a tárgyalások folytatásában állapodnának meg. Áttörés lenne, ha Irán beleegyezne a 20 százalékos urándúsítás befagyasztásába. A nyugati hatalmak amiatt aggódnak, hogy a 20 százalékos dúsítottságról viszonylag gyorsan el lehet érni az atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos szintet.
Irán a találkozó előtt leszögezte, hogy haladás csak akkor lehet, ha a felek elismerik jogát az urándúsításra, amelyet, mint mondja, békés célokból folytat. A nyugati hatalmak kételkednek ebben, és azt akarják, hogy Teherán tegyen többet a kétségek eloszlatására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 óta több határozatban is követelte az urándúsítás teljes leállítását, és szankciókat is hozott ennek kikényszerítésére, sikertelenül.
Moszkvában attól tartanak, hogy amennyiben a tárgyalások kudarccal végződnek, a nyugati hatalmak elállnak majd a további párbeszédtől és keményebb büntető intézkedéseket szorgalmazhatnak Iránnal szemben.
