”Ez Magyarország számára nem fogadható el”

Az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetői részleges egyetértésre jutottak a felzárkóztatási jogszabálycsomagról.

A csomagot két részletben tárgyalták, az első részt áprilisban tekintették át, és már akkor elfogadtak bizonyos általános megközelítést tükröző megállapításokat. Győri szerint a kidolgozott dokumentumcsomag fő erénye magyar szemszögből nézve az, hogy a kohéziót olyan befektetési eszköznek tekinti, amely a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatában áll.

Bővül a kör

Az államtitkár kitért arra: sikerült elfogadtatni egyebek közt azt, hogy a lakossági energetikai projektek is részesülhessenek kohéziós támogatásban. A kohéziós jogszabálycsomag még nyitott kérdéskörében – ami azzal kapcsolatos, hogy az unió országspecifikus ajánlásai vagy pedig a nemzeti reformstratégiák jelentsék a viszonyítási pontot bizonyos vonatkozásban – a magyar államtitkár reményei szerint ez év végéig születhet megállapodás.

Győri felhívta a figyelmet arra, hogy a 27 uniós tagállam közül 15 – az úgynevezett „kohézió barátai” országcsoport, amelybe beletartozik Magyarország is – a luxemburgi tanácskozással párhuzamosan közös állásfoglalást tett közzé, a befektetések minőségének fontosságát hangsúlyozva. A csoport tagjai nemrégiben megrendezett bukaresti csúcstalálkozójukon elismerték ugyan, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de leszögezték, hogy ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével.

Igazságtalan tervezet készül

A kohéziós jogszabálycsomag ugyanakkor – hívta fel a figyelmet az államtitkár – önmagában nem áll meg a lábán, hanem csak a szintén kidolgozás alatt álló középtávú uniós pénzügyi kerettel együtt, amely a 2014 és 2020 közötti időszakra jelöli majd ki az uniós költségvetés elköltésének fő irányait. E kerettervezet a jelenlegi formájában Magyarország számára nem fogadható el, mert csökkentené az országnak jutó kohéziós forrásokat. Győri leszögezte: igazságtalan, hogy a tervezet alapján a szegényebb országok kevesebb kohéziós támogatásban részesülnének.

Áder János is a Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta hétfőn Brüsszelben. „Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének” – javasolta a köztársasági elnök José Manuel Durao Barrosónak, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének. Hozzátette, mindketten kedvezően reagáltak a magyar felvetésre. Barroso – mondta – úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő–végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben.

Ismert, Csaba László akadémikus úgy fogalmazott a tervezet kapcsán: „kilóg a lóláb, nem valamilyen szakmai megfontolás, hanem az EU pénzügyi keretének leszorítása motiválja a bizottság javaslatát”.