Magyarország nem csökkentené ezt az értékes forrást

Hazánk számára különösen fontos, hogy a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban ne csökkenjenek az EU kohéziós alapjának forrásai.

Az Európai Unió szempontjából a kohéziós források felhasználása befektetésnek tekinthető, amelyek többletértéket teremtenek, és hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez – mondta Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős uniós biztosa kedden a parlamentben az EU regionális politikáját fókuszba állító tanácskozáson.

A rendezvényen Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke kiemelte: Magyarország számára különösen fontos, hogy a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban ne csökkenjenek az EU kohéziós alapjának forrásai.

Hozzátette: az unió kohéziós forrásainak megőrzése azért is kiemelt jelentőségű, mert az EU-ban ez az egyik legeredményesebb közösségi politika, a kohéziós források felhasználásával az elmúlt 10 év során 2,4 millió új munkahely jött létre. A magyar álláspont az, hogy a kohéziós források mértékét nem szabad csökkenteni – emelte ki Hörcsik Richárd.

Az eladósodás nélküli fejlődést segítik

Magyarország uniós belépését követően az országba áramló kohéziós források jelentősen, egyes számítások szerint 2004 óta 9 százalékkal növelték a GDP-t – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.

Kiemelte: a magyar uniós csatlakozás után, 2004-től mintegy 8 milliárd euró, folyó áron hozzávetőleg 2400 milliárd forint kohéziós alapból származó uniós pénz érkezett az országba. „A kohéziós források azt segítik, hogy eladósodás nélkül fejlődjünk” – hangsúlyozta az államtitkár.

„Elfogadhatatlan”

Deutsch Tamás kulcsfontosságúnak nevezte azt az európai parlamenti állásfoglalást, amely szerint a kohéziós politika forrásai nem csökkenhetnek. Deutsch Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság mostani tervezete szerint 2014–2020 között mintegy 20 milliárd euróval kevesebb pénz állna a kohéziós politika rendelkezésére, mint a 2007–2013 közötti költségvetési ciklusban.

Nem jótékonyság

Csaba László akadémikus az MTI-nek azt mondta: „kilóg a lóláb, nem valamilyen szakmai megfontolás, hanem az EU pénzügyi keretének leszorítása motiválja a bizottság javaslatát”. Hangsúlyozta: amikor a gazdasági visszaesés nemcsak elvi lehetőség, hanem az unió számos országában megvalósul, akkor az unió mint egyfajta közintézmény van abban a helyzetben, hogy pénzt költsön, anticiklikus politikát folytasson. Az uniós kohéziós költés nem jótékonyság, hanem beruházás, ezt alá lehet támasztani a munkahelyteremtésekkel, a gazdasági növekedés feltételeinek létrehozásával – fűzte hozzá.

Nem csökkentenének a kohézió barátai

Ismert, múlt héten a kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ekkor is leszögezték, hogy ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével.

A találkozón részt vett a magyar miniszterelnök is, aki egy interjúban óriási sikernek nevezte, hogy június 22-én várhatóan megszüntetik a hazánkat érintő kohéziós pénzek felfüggesztését.