A görög választás „fontos jelzés volt Európának. Nehézségei ellenére a görög nép megértette Európa értékét” – fogalmazott Mario Monti olasz miniszterelnök, aki a mexikói G20-as csúcson nyilatkozott. „A drámai választáson a szakadéktól való félelem kerekedett felül: az euró győzött, és azok is nyertek, akik nem akarják megszegni az Európai Unióval, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal aláírt kötelezettségeket” – írta a Corriere della Sera.
A konzervatív olasz napilap szerint a görögök bent maradása nem elég az eurózóna megmentéséhez: a június végi EU-csúcson Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek fel kell hagynia az „egymást keresztező vétókkal”.
„Európában nincsen unió”
Ezzel szemben a Berlusconi család tulajdonában lévő Il Giornale vezércikke szerint hiába a görög választások, a közös európai pénznek nincs jövője. Az újság továbbá úgy látta, hogy az EU-csúcs semmiről sem fog dönteni, „mivel Európában nincsen unió”, illetve a lap úgy értékelte az európai légkört, hogy ugyanolyan, mint amilyen az első világháború előtt volt.
A Ziarul Financiar című román gazdasági napilap kommentárja szerint – bár Európa „fellélegezhet a görög választások után” – az Új Demokrácia győzelme meghosszabbítja azt a letargiát, amelyet a G20-ak mutatnak az eurózóna válságával szemben. A lap kommentátora szerint ugyanis Görögországot és az eurózónát nem egyedül Németországnak kellene megmentenie, hanem a G20-akhoz tartozó többi vezető gazdasági nagyhatalomnak is be kellene kapcsolódnia a helyzet rendezésébe.
A koalíció a kulcs
A vezető osztrák liberális napilap, a Der Standard értékelése szerint a Sziriza győzelme esetén az euróválság elmélyülése és a többi déli tagállamra való átterjedése az egész valutaunió építményét megrengette volna. A jelek szerint az európai partnerek is megértették azonban, hogy a görögök terhelhetőségük határához értek. Jean-Claude Juncker az eurócsoport elnöke és Guido Westerwelle német külügyminiszter a hét végén kompromisszumos javaslatában jelezte, hogy a segítségnyújtás feltételei változatlanok, de az időhatár kitolható. Ezzel elébe mennek „a leginkább kedvezőnek tartott” koalíciónak, az Új Demokrácia és a szocialista Paszok szövetségének – írta a lap.
Célkeresztben Spanyolország
A Kommerszant orosz lapnak hétfőn nyilatkozó elemzők közül Andrej Mordavcsenkov pénzügyi szakértő úgy vélekedett, hogy a görög választások eredménye miatti eufória nem tarthat sokáig, mert a válság célkeresztjében Spanyolország áll. A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilapnak nyilatkozva Maja Goettig, a KBC Securities főelemzője továbbment, és azt mondta, hogy a görögök két éven belül elhagyják az euróövezetet.
A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szerint a görögöknek két tábor között kellett választaniuk. Az egyik oldalon a fiatal, s ezért bűntelen radikálisok voltak, míg a másikon a régi politikai gárda, amely tulajdonképpen a mai zűrzavart előidézte. „A választók, különösen az idősebbek, inkább az ismeretlentől féltek. Az Új Demokrácia vezette koalíció azonban gyenge lesz, és semmivel sem győzött meg senkit, hogy éppen most jobban fog kormányozni, mint az előző húsz évben” – írja a lap.
Példát kellene statuálni?
„A bizonytalanság másik oka külső. Nagyon durván fogalmazva: Németországnak végre el kell döntenie, hogy meg akarja-e tartani Görögországot az euróövezetben, vagy figyelmeztetésül a többiek számára ki akarja rúgni onnan. Egyelőre ezt maga sem tudja” – írta a lap.
Václav Klaus cseh államfő még az urnazárás előtt a közszolgálati Cseh Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a görög választások eredménye nem fogja befolyásolni az euróövezet mostani válságát. Még ha nyernek is az Európa-párti görögök, Athén adóssága megmarad, s a mai helyzet csak elhúzódik. „Ellenkezőleg: Görögországnak egyértelmű megoldásra lenne szüksége. Én ismételten azt mondom, hogy nem a görögök okozták ezt a válságot, a görögök a válság áldozatai” – szögezte le Klaus.
