Valamennyi közvélemény-kutató intézet azt prognosztizálja, hogy a szocialistáknak a legrosszabb esetben is csak a legfőbb szövetségesnek számító és az új kormányban már eddig is szerepet vállaló Zöldekre lesz szükségük a törvények megszavazásához, a radikális és kommunista Baloldali Frontra nem kell majd támaszkodniuk. Az 577 képviselői helyből a szocialisták 297-332-t szerezhetnek meg, az abszolút többség 289 fő.
Ez utóbbi helyzet megkönnyítheti Hollande számára azoknak a népszerűtlen intézkedéseknek az elindítását, amelyek az eurózóna válsága miatt egyre inkább elkerülhetetlenek Franciaországban, s amelyeket a radikális baloldal, amely számos kérdésben a szocialistáktól eltérő álláspontot képvisel, nem biztos, hogy megszavazna a parlamentben. Az elnök konkrét lépésekről még nem ejtett szót, de ígéretet tett arra, hogy 2013-ig három százalék alá szorítja a GDP-arányos államháztartási hiányt, 2017-re pedig egyensúlyba hozza a költségvetést.
Párizs szerint egyébként jelenleg nem aktuális az Európai Unió intézményi reformja egy költségvetési és politikai unió létrehozására, amelyre az eurózóna megmentése érdekében Angela Merkel német kancellár tett javaslatot.
Közben a Journal du Dimanche című francia lap értesülése szerint azonnali, 120 milliárd eurós növekedés paktum elfogadását szorgalmazza európai uniós partnereinél Hollande. A francia elnök már erről szóló konkrét javaslatokat is tett több európai kormányfőnek, köztük Angela Merkel német kancellárnak, akinek csütörtökön juttatta el 11 oldalas tervezetét. A Paktum az európai növekedésért című tervezetében azt szorgalmazza, hogy a növekedési paktumról már az Európai Tanács június végére kitűzött értekezletén döntés szülessen.
A francia elnök szerint a 120 milliárd eurót év vége előtt elő lehetne teremteni – mindenekelőtt a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával, amelynek a foglalkoztatást növelő intézkedésekkel kell párosulnia, elsősorban a fiatalok érdekében. Hollande szerint az európai gazdaság újraindításában támaszkodni kell a megújuló energiaforrásokra és a biotechnológiára.
A 120 milliárdot Hollande három forrásból teremtené elő: 55 milliárdot az Európai Unió strukturális alapjának átcsoportosításából – fel nem használt pénzekből –, 60 milliárdot az Európai Beruházási Bank révén – ehhez azonban az EBB-nek legalább 10 milliárd euróra lenne szüksége a részvényesektől –, 4,5 milliárdot pedig infrastrukturális projektkötvényekből.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg egymillió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Idén először a külföldön élő, bejegyzett francia választópolgárok is választhatnak maguknak 11 képviselőt a parlament alsóházába. Eddig csak a felsőházba küldhettek 12 szenátort.
Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Nem várható kormányátalakítás
Az 577 választókörzetben 36 képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap, közülük 22-en szocialisták. Jean-Marc Ayrault kormányfő és 24 minisztere valamennyien jelöltették magukat. A miniszterelnök és öt kormánytag már az első fordulóban elnyerte a mandátumát, és a többiek is mind az élen állnak. Ez pedig azt jelenti, hogy nem várható kormányátalakítás a második forduló után. A miniszterelnök kérésére ugyanis a kormánytagok vállalták: amennyiben nem választják meg őket, lemondanak miniszteri tisztségükről.
A még nyitott 541 körzetben az az 1102 jelölt jutott be a második fordulóba a több mint 6 ezer induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Harmincnégy helyen hárman mérkőznek meg. Ebből 28 körzetben szélsőjobboldali a harmadik jelölt.
Van még esélye a szélsőjobbnak
Az első fordulóban viszonylag jó teljesítménnyel 35 százalékot elérő jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) elutasította a baloldalnak azt a javaslatát, hogy a két nagy demokratikus párt támogassa egymás jelöltjeit azokban a választókörzetben, ahol a Nemzeti Front (FN) is bekerült a második fordulóba, s így akadályozza meg a szélsőjobboldal bekerülését a parlamentbe.
A múlt vasárnap 13,6 százalékot elérő FN-nek így maradt esélye arra, hogy 1986 után ismét képviseltesse magát a nemzetgyűlésben annak ellenére, hogy miután Franciaországban nincs pártlista, s a választók csak egyéni jelöltekre szavaznak, az önállóan induló kisebb pártoknak nincs sok esélyük képviselői helyet szerezni. A szélsőjobboldalnak maximum három mandátum juthat: a pártvezér Marine Le Pen mellett 22 éves unokahúgának, Marion Maréchal-Le Pennek és a média egyik kedvencének számító Gilbert Collard sztárügyvédnek van esélye a képviselőség megszerzésére.
