Paul Rogers, az NT ügyésze a törvényszék hágai székhelyén tartott meghallgatáson kijelentette, hogy a Haradinaj terhére rótt bűncselekményekért húsz évi szabadságvesztés a legkisebb kiszabható büntetés.
Ramush Haradinajt emberiesség elleni bűnökkel, a hadviselés törvényeinek és a háborús szokásjogok megszegésével vádolják. Haradinaj az 1998-1999-es koszovói harcok idején az albán többségű Koszovó Szerbiától történő elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű gerillahadsereg regionális parancsnoka volt.
A belgrádi hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint 300 szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint 400 embert raboltak el. Az NT az elsőfokú eljárásban, 2008 áprilisában felmentette a terhére rótt 37 vádpont alól.
Az NT fellebbezési tanácsa 2010 júliusában megsemmisítette Haradinaj felmentő ítéletét, arra hivatkozva, hogy a tanúkat megfélemlítették. A fellebbezési tanács döntése értelmében a pert hat vádpont alapján felújították.
Haradinaj a 2004-es választások eredményeként miniszterelnök lett, de három hónapra rá az NT vádat emelt ellene, ezért lemondott posztjáról és önként feladta magát a törvényszéknek. Az NT május elején ideiglenesen szabadlábra helyezte a volt gerillavezért, akit az EU koszovói rendőrségi és igazságügyi missziója (EULEX) hetente ellenőriz.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
