Az energiaügyekben illetékes miniszterek pénteki luxembourgi találkozóját követően a magyar delegáció vezetője az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy a megállapodás keretében elfogadták a többéves uniós pénzügyi keret épületenergia-hatékonysági célú támogatásaival kapcsolatos, innovatív finanszírozási mechanizmust tartalmazó magyar javaslatot. Így 2014 és 2020 között mintegy 210 milliárd forintnyi összeg épülhet be aktív forrásként az említett célra, ami még nem is tartalmazza a magántőke lehetséges belépését.
Várhelyi Olivér nagykövet, EU melletti helyettes állandó képviselő a hírügynökségnek azt mondta: „a magyar javaslattal könnyebbé válhat az új tagállamokban az energiahatékonysági befektetések finanszírozása, illetve – az EU gazdaságfejlesztési és klímavédelmi céljaival összhangban – a kohéziós források segíthetik az energiafelhasználást csökkentő beruházások megvalósulását”.
Más források tájékoztatása szerint a magyar megoldással kapcsolhatók össze az úgynevezett nem ipari szén-dioxid-kibocsátási egységek az EU hétéves keretköltségvetésének klímavédelmi forrásaival. Az összekapcsolásnak köszönhetően elérhetővé váló források a magánszektorral folytatott együttműködésben felhasználhatók további tőke bevonására a dekarbonizációs projektek finanszírozásába. A magyar ötletek technikailag lehetővé teszik egyes pénzintézetek számára, hogy aktív szerepet vállaljanak a nem ipari kibocsátási egységek piacán.
Az energiahatékonysági irányelv céljai közé tartozik, hogy az energiaszolgáltatók segítsék ügyfeleiket további energiamegtakarítás elérésében, illetve a központi kormányzat élen járjon a középületek energiahatékonyságának növelésében.
Lesz elég felkészülési idő
Kovács Pál emlékeztetett arra, hogy a jogszabály tárgyalását még tavaly az EU akkor soros magyar elnöksége kezdte el. Egyúttal gratulált a mostani, dán elnökségnek ahhoz, hogy eljutott a tárgyalások sikeres lezárásáig. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt is elmondta, hogy az uniós intézményközi egyeztetések során magyar szempontból kedvezően alakult az energiaértékesítő társaságok saját hatékonyságnövelési célkitűzésének elérésére vonatkozó szabályozás. A kompromisszum szerint lépésenként kell elérni az évi 1,5 százalékos ütemet, így az iparnak lesz elég felkészülési ideje arra, hogy a saját hatékonyságát emelje.
Előrelépés történt a fogyasztók érdekeit szolgáló fogyasztásmérés és innovatív számlázás területén is. Ennek köszönhetően a fogyasztóknak saját energiafelhasználásuk kézben tartásához minden adatot valós időben meg kell kapniuk – fejtette ki Kovács Pál.
17 százalékos javulás lehet
A témáról kiadott miniszteri EU-közlemény szerint a hivatalosan később jóváhagyandó jogszabály az évtized végére legalább 17 százalékos hatékonyságjavulást tesz lehetővé. Sajtótájékoztatón Martin Lidegaard dán energiaügyi miniszter hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy érvényét vesztette az állam- és kormányfői szinten rögzített (bár nem kötelező érvényű) eredeti, 20 százalékos célkitűzés. Üdvözölte a megállapodást Günther Oettinger energiaügyi biztos is, az Európai Parlamentet képviselő luxemburgi Claude Turmes pedig hangoztatta: az irányelv révén a fogyasztók több és jobb szolgáltatáshoz jutnak, emellett az új szabályozás munkahelyeket is teremt, és erősebbé teszi Európát, mert kevesebbet költ majd energiára.
