Értesülések szerint négy ilyen rakétahordozó járművet tavaly augusztusban juttattak el Sanghajból Észak-Koreába a Harmony Wish nevű, kambodzsai zászló alatt közlekedő teherszállító hajón. A japán hatóságok műholdon követték a hajót, amely később betért a japán Oszaka kikötőjébe, ahol átkutatták.
A hajón talált dokumentumokból lehet következtetni annak a szállítmánynak a jellegére, amelyet Észak-Koreában kirakodott, többek között rakétahordozó járműveket – állította az Aszahi Simbun című japán napilap. Az újság magát megnevezni nem kívánó számos kormányforrást idézett a cikkében.
A tokiói kormány szóvivője szerdán elzárkózott attól, hogy kommentálja a lap hírét. Elmondta ugyanakkor, Japán kész együttműködni a nemzetközi közösséggel abban, hogy kivizsgálják, megsértették-e az ENSZ-szankciókat.
A rakétahordozó és -indító járművek azért állnak a nemzetközi figyelem középpontjában, mert segítségükkel Észak-Korea képes lehet nagy hatótávolságú rakétáit területén mozgatni, így azokat nehezebb megtalálni és megsemmisíteni.
Nemzetközi szakértők egy április 15-i phenjani katonai parádén azonosítottak egy kínai gyártmányú rakétahordozó járművet, ezt követően vádolták meg azzal Pekinget, hogy legfőbb szövetségesének a világszervezet vonatkozó embargóját megkerülve szállított ilyen eszközöket.
Olykor „rápirítanak” Észak-Koreára
Kína és Észak-Korea folyamatosan játszmáznak. Nyilvánvaló, Kínát érzékenyen érinti, hogy Észak-Korea a szomszédja, így néha „rápirít” egyet, de ellátja élelmiszerrel, akár fegyverekkel is – erről már Salát Gergely az ELTE BTK oktatója, Kína szakértő beszélt az MNO-nak. Kínának érdeke, hogy Észak-Korea önálló államként funkcionáljon, ne legyen káosz és menekültáradat – tette hozzá a szakértő.
„Kína tagja az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsácsának (ENSZ BT), így nem valószínű, hogy elítélnék” – mondta el Salát azzal kapcsolatban, hogy a rakétahordozók átadásával Kína megsértette az ENSZ-szankciókat. Hozzátette: egy ilyen nagy szervezet amúgy sem ad a lapértesülésekre, Tokió állítása és az egész ügy el lesz tusolva – szögezte le.
A szakértő a történések esetleges hátterének tulajdonítja az amerikai választásokat is: „ilyenkor felerősödnek a Kína ellenes hangok – fogalmazott Salát Gergely. Egy biztos, Kína nem adott el hivatalosan fegyvereket Észak-Koreának, de ha történt is ilyen – nem hivatalosan –, azok biztosan nem atomfegyverek voltak – húzta alá.
