Valdis Dombrovskis kormányfő a múlt héten felszólította Bērziņšt, hogy alakítson munkacsoportot, amelynek feladatául az 1940. június 17-én zsidó tulajdonban lévő ingatlanok összeírását, illetve ezeknek a javaknak a zsidó társadalmi és vallási szervezeteknek való visszaszolgáltatását jelölte meg. Bērziņš visszautasította a miniszterelnök kérését arra hivatkozva, hogy a kérdést már 2010-ben rendezték.
A Mindent Lettországnak szélsőjobboldali párt dominanciájával működő Nemzeti Szövetség szükségtelennek tartja a zsidó javak visszaadását. Ezt többek között azzal indokolja, hogy az országnak a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedése óta az állam kezébe került javak visszaadásának programja időközben már lezárult.
A második világháború előtt mintegy 85 ezer zsidó élt Lettországban, de az ország német megszállásakor mintegy 70 ezret meggyilkoltak közülük: egy részüket náci katonák – gyakran a lett katonaság segítségével – ölték meg, másik részük pedig valamelyik koncentrációs táborban halt meg. Raivis Dzintars, a Nemzeti Szövetség alelnöke elmondta, hogy Bērziņš személyes döntése volt a távozás a minisztérium éléről, a pártnak nem áll szándékában elhagyni a koalíciót, és a kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy meg akarja őrizni az egységét.
origo.hu
Veszélyes pók jelent meg Magyarországon
