Magyarország nem tudja értelmezni az alelnök kijelentését

Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie a bolíviai hatóságok által 2009-ben felszámolt ”terroristasejt” agressziója miatt.

TK
2012. 06. 13. 17:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bolíviai alelnök arra reagálva tette ezt a kijelentést, hogy Adrian Oliva ellenzéki képviselő egy sajtótájékoztatón ismertette azt a dokumentumot, amelyet információi szerint a magyar Országgyűlés emberi jogi és külügyi bizottságai május végi ülésén fogadtak el, s amely a Tóásó-üggyel kapcsolatban tapasztalható visszaélések és jogsértések miatt az Európai Unió (EU) által Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta. A Los Tiempos című bolíviai napilap szerdán honlapján azt írta, hogy a szóban forgó magyar testület nyilatkozatban kérte az EU-t a La Paznak éppen az emberi jogsértések elleni küzdelemhez nyújtott támogatás befagyasztására.

Álvaro García Linera egy sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy Budapestnek inkább bocsánatot kellene kérnie. Mint a bolíviai alelnök hangsúlyozta, Bolívia törvényes keretek között védi meg magát az úgynevezett terrorista összeesküvési ügyben, amelynek pere jelenleg is tart. Elmondta: van ugyan lemaradás az ügyben, de kérték a bírói hatalmat – amely szerinte autonóm és független –, hogy gyorsítsa fel az eljárást és mielőbb – lehetőleg egy hónapon belül – hozzon ítéletet a magyar állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Eduardo nevével fémjelzett perben.

Adrian Oliva bolíviai ellenzéki képviselő kedden újságírók előtt arról beszélt, hogy több ország és nemzetközi szervezet is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bolíviai hatóságok a Tóásó-üggyel összefüggésben megsértik az emberi jogokat.

Tájékozatlanok a magyar honatyák?

A magyar Országgyűlés emberi jogi, valamint külügyi bizottsága – a törvényhozás honlapján olvasható – május 23-i közös nyilatkozatukban nem a Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazták, hanem felkérték az Európai Bizottságot, hogy az EU-támogatások folyósításáról az alapvető emberi jogi normák érvényesülésére, így különösen a Tóásó Előd ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel hozzon döntést.

A bolíviai képviselők a magyar honatyák tájékozatlanságának tulajdonítják ez utóbbiak állásfoglalását, hangsúlyozzák, hogy Tóásó Előd számára az igazságszolgáltatás biztosítja az alkotmányos garanciákat. Arra ösztönzik az Európai Bizottságot, az Európai Parlament LIBE bizottságát, az EU-tagországok nagykövetségeit, az ügyben megszólaló magyar parlamenti bizottságokat, az ENSZ illetékes főosztályát, az Európa Tanács illetékes szerveit és a nemzetközi jogi szervezeteket, hogy képviselőik látogassanak el ebbe a latin-amerikai országba, elsősorban Santa Cruzba, és személyesen győződjenek meg a Bolíviával kapcsolatos magyar nyilatkozat állításainak megalapozatlanságáról.

Nem szerencsés a sajtón keresztül üzengetni

Magyarország nem tartja szerencsésnek és nem is tudja értelmezni Álvaro García Linera bolíviai alelnöknek a szerdai helyi lapok által idézett kijelentését – közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI megkeresésére.

A sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter és hivatali elődje, Balázs Péter három levelet is küldött bolíviai kollégájának Tóásó Előd fogva tartásának ügyében, de választ nem kaptak.

Magyar megítélés szerint az sem szerencsés, ha egy ország a diplomáciai csatornák helyett a sajtón keresztül üzenget – mondta Kaleta Gábor. Hozzátette: Budapest – egy korábbi nyilatkozathoz hasonlóan – felszólítja a bolíviai hatóságokat, hogy tartsák be saját törvényeiket. A sajtófőnök ezzel arra utalt, hogy az érvényes bolíviai törvények értelmében ha három éven belül nem sikerül ítéletet hozni, a fogvatartottat szabadlábra kell helyezni. Emlékeztetett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportjának tavaly decemberben nyilvánosságra hozott véleményére, amely szerint Bolívia több ponton is sérti az egyetemes emberi jogokat azzal, hogy 2009 áprilisa óta fogva tartja Tóásó Elődöt.

Kaleta Gábor kitért arra is, hogy tavaly ősszel, amikor az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából Schmitt Pál államfő tárgyalt bolíviai kollégájával, Evo Moralesszel, Tóásó ügyét is szóba hozta. Magyarország ezenkívül több külügyi jegyzékben is szorgalmazta az ügy tárgyalásos megoldását, és továbbra is ezt az utat tartja követendőnek – hangsúlyozta a sajtófőnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.