„A jövő, amelyet akarunk” dokumentumban foglaltak messze alulmúlták a várakozásokat, mivel bírálói szerint híján van a konkrétumoknak, a számokban is kifejezhető céloknak, a kötelezettségvállalásnak, nem tartalmaz cselekvési tervet és konkrét menetrendet. A háromnapos rendezvény után sok résztvevő maga is úgy látja, hogy jobb lenne a fenntartható növekedés kérdését a magánszférára – vállalatokra, magánkezdeményezésekre – és nem kormányokra bízni.
Ugyanakkor a konferencia szervezői azzal érvelnek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja, hogy kötelező érvényű egyezményeket dolgozzon ki. A szervezőknek az volt a szándéka, hogy elindítsanak egy folyamatot, amelynek révén elkészülhetnek a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre vonatkozó új alapelvek.
Így a tanácskozás végeztével született megállapodásban szerepel egyebek mellett, hogy rögzíteni kell a fenntartható növekedés új céljait az élelmiszer-biztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig. Az ezzel kapcsolatos menetrendet egy 30 tagú munkacsoport fogja kidolgozni 2013 szeptemberéig.
Mintegy ötven civil szervezet és ismert személyiség elutasította a zárónyilatkozatot, amelyet helyi idő szerint péntek este az állam- és kormányfők írnak alá a csúcstalálkozó zárásaként. A bírálók szerint olyan megállapodásra van szükség, amelyben nem csupán ígéret, hanem kötelezettségvállalás és cselekvés is szerepel.
