A német kancellár a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában mondott beszédében kiemelte: az uniós csúcson kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét. A megállapodások már idén eredményt hozhatnak, az év végére elkészülhet az Európai Központi Bank bankfelügyeleti funkciójának kiépítésére vonatkozó javaslat és lezárulhatnak az uniós típusú tranzakciós adó bevezetésének előkészületei. Angela Merkel ehhez az ellenzék támogatását kérte.
Sigmar Gabriel, a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokraták elnöke pártja támogatásáról biztosította az előterjesztéseket, és hangsúlyozta: a konzervatív–liberális koalíció megszorításokon alapuló válságkezelő politikája eddig kudarcok sorozata volt. Kedvező fordulat, hogy a kancellár az uniós csúcson végre módosított irányvonalán – mondta.
Megszavazták
Ellenzéki támogatással, kétharmados többséggel megszavazta a Bundestag, a német törvényhozás alsóháza az euróövezeti tagországok számára adósságcsökkentést és költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktumot és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerről (ESM) szóló nemzetközi szerződést.
A szerződések ratifikációjához a törvényhozás mindkét házában kétharmados többség szükséges, mert mindkettő érinti a nemzeti szuverenitást. A 620 tagú Bundestagban a konzervatív-liberális koalíciónak 330 képviselője van. A kétharmadhoz 414 szavazat szükséges. A fiskális paktum beiktatását a német törvények közé 491 képviselő szavazta meg, az ESM-et létrehozó szerződés jóváhagyására vonatkozó kormányzati előterjesztést pedig 493 képviselő támogatta.
A felsőház, a tartományokat képviselő Bundesrat péntek éjjel szavaz a két szerződésről. A kétharmados támogatás biztosra vehető. Ugyanakkor a megszavazott jogszabályok hatályba lépéséhez – a ratifikációs folyamat lezárásához – Joachim Gauck szövetségi elnök aláírása is szükséges, az államfő pedig jelezte, hogy előbb bevárja az alkotmánybíróság határozatait a két törvénnyel szemben benyújtott alkotmányos panaszokról és egyéb típusú beadványokról.
A növekedési paktum jó a cseheknek
Petr Nečas úgy véli: reális esély van arra, hogy a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést ösztönző összesen 120 milliárd eurós intézkedéscsomag forrásaihoz a kisebb cseh vállalatok, társaságok is hozzáférhetnek. „Az Európai Beruházási Bank feltőkésítése például azt eredményezhetné, hogy a Csehországban működő kisebb, illetve közepes nagyságú cégek is hozzájuthatnának ezekhez az eszközökhöz” – mutatott rá a miniszterelnök.
Ami az egész növekedési paktumot illeti, a cseh kormányfő inkább szkeptikus. „Érvényes, hogy az egész csomag, amelynek célja a növekedés támogatása, a maga összességében az Európai Unió GDP-jének csak egy százalékát jelenti. A gazdasági életre való gyakorlati hatása ezért inkább jelképes, illetve jelképes és pszichológiai. A lépés lényege az, hogy politikai kompromisszumról van szó” – fejtette ki.
