Az Országgyűlés idén februárban öntötte végleges formába a törvényjavaslatot, azonban annak zárószavazását elhalasztotta addig, amíg az Európai Bizottság előtt zajló notifikációs eljárás lezárul. A törvény az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalná a dohánytermékek kiskereskedelmét, és korlátozná az árusítóhelyek számát.
Az Európai Bizottság honlapjának tanúsága szerint három uniós tagállam ugyan élt a véleményalkotás lehetőségével, de az Európai Bizottság nem fogalmazott meg ellenvéleményt. Nevük elhallgatását kérő, ám az eljárást ismerő szakértők szerint a tagállami vélemények kevés olyan érvet tartalmaznak, amelyek a magyar trafiktörvénynek az uniós joggal való összeférhetetlenségét támaszthatnák alá, az észrevételek inkább figyelemfelhívó jellegűek.
Az ellenzők félelmei
A notifikációs eljárásnak nem az a célja, hogy az egyes országok elképzeléseit más tagállamok korlátlanul kritizálhassák – hívták fel a figyelmet a szakértők. Csak akkor emelhetnek szót, ha úgy gondolják, hogy a törvénytervezet, vagy annak bizonyos rendelkezései valamely közösségi jogi követelménnyel ellentétesek. Ezzel szemben a német álláspont nem uniós jogi ellenérveket, sokkal inkább a törvény ellenzőinek félelmeit fogalmazza meg akkor, amikor felveti: a trafikok számának meghatározásakor nem vették figyelembe a turistákat, illetve a törvény „bebetonozza” a hazai dohánykereskedelmi piacot – fűzte hozzá a szakértő.
Magyarországnak joga van eldönteni, hogy a dohánytermékek forgalmazását állami monopólium keretei közé szorítja-e, illetve tovább szigorít-e a dohányreklámok szabályain, ugyanis azok „jogi belügynek” minősülnek. Az országnak többek között módja lehet arra is, hogy a dohánytermékek forgalmazásának helyét a trafikokra korlátozza. Egyetlen követelmény van csupán: a törvény nem lehet diszkriminatív a többi uniós tagállam szempontjából.
Miközben az alapvető célkitűzés tekintetében osztja a magyar elképzelés fontosságát a német álláspont, megkérdőjelezi azt, hogy Magyarországnak miért nem elegendők a jelenlegi eszközök; miért kívánja a trafikrendszer bevezetését a fiatalkorúak védelmében. A megkérdezettek elmondták: az egyes uniós tagállamoknak tág a mozgásterük közegészségügyi kérdésekben. Így Magyarországnak is módja van arra, hogy maga határozza meg, mit tekint megfelelő eszköznek a fiatalkorúak dohányzása elleni harcban.
