Az egyéves elnökség kiemelt feladataként Donald Tusk kormányfő a négy ország szorosabb együttműködésének megalapozását nevezte meg a smart defence (okos védelem) területén. Véleménye szerint eljött az ideje, hogy a szövetségesek erőforrásainak közös igénybevétele már nemcsak írásos megegyezésként, hanem „gyakorlati, valós védelmi projektként működjön, amely észlelhető módon növeli a védelmi lehetőségeket” – olvasható a miniszterelnöki hivatal honlapján.
Varsó prioritásként kezeli a V4 uniós fellépéseinek összehangolását is, amelyet az EU-csúcsok előtti rendszeres egyeztetések fenntartásával, szakértői konzultációkkal kíván elérni. Kiemelt jelentőségűnek tartja a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetés tervezetén belül a kohéziós támogatás fenntartásának közös szorgalmazását, illetve a regionális politika egységesítését.
Az adósságválság orvoslásának zálogát Lengyelország szintén a térség szoros együttműködésében látja: egyebek között a regionális piac egységesítésében és a közös digitális piac létrehozásában. Fontosnak nevezi az egész közép-európai régió összefogásának megalapozását, amely elősegítené a térség infrastruktúrájának összekötését és közös fejlesztését, illetve az energiabiztonság biztosítását.
Lengyel szakértők is úgy vélekednek, hogy az orosz nyersanyagoktól függő térség számára kiemelt jelentőségű az észak–déli gázvezeték létrehozása, amely az energiaforrások diverzifikálása mellett az energia exportját is lehetővé tenné, így növelné az egész régió nyersanyagpiaci jelentőségét. A lengyelek a palagáz kitermelésének kérdésére is összpontosítanak, illetve az atomenergetikai együttműködést is szorgalmazni fogják a régióban.
A visegrádi csoportot 1991. február 15-én a magyarországi Visegrádon alakította meg Antall József magyar miniszterelnök, valamint Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő. Csehszlovákia kettéválásával a visegrádi hármasból négyes lett.
