Huszein Tantávi tábornok, a katonai tanács vezetője most pénteki hatállyal oszlatta fel a parlamentet. Erről levélben tájékoztatta a parlament elnökét. Közölte, hogy levele kézhezvétele után senki nem léphet be a törvényhozás épületébe.
A parlamentben többségben lévő mérsékelt iszlamisták ismét elítélték a törvényhozás feloszlatását, és népszavazás kiírását követelték az ügyben. „Az a tény, hogy a katonai tanács állandóan fenyegetőzik a 30 millió egyiptomi által megválasztott parlament feloszlatásával, megerősíti, hogy a tanács teljhatalmat akar szerezni az országban. A nép által megválasztott parlament feloszlatása a nép dolga referendum útján, mert a nép akaratát csak a nép érvénytelenítheti” – olvasható a Muzulmán Testvériség mozgalomhoz tartozó Szabadság és Igazságosság Pártja közleményében. A párt Facebook- és Twitter-üzenetében figyelmeztetett, hogy „vészterhes napok” következnek az ország életében. „A parlament feloszlatása puccs az egész demokratikus folyamattal szemben” – írták.
Az alkotmánybíróság csütörtöki határozata után jelentette be a hadsereg, hogy átveszi a törvényhozói hatalmat.
A Hoszni Mubarak bukását kiváltó tömegmegmozdulásokból kinőtt politikai erőknek is az a véleményük, hogy a hatalmat gyakorló katonaság ezzel valójában bújtatott államcsínyt hajt végre. Egyes elemzők pedig a parlament feloszlatását az algériai polgárháború 1992-es kezdetekor fennálló helyzethez hasonlították, amikor is a hadsereg törölte a választások második fordulóját, mert egy iszlamista párt állt nyerésre.
Az amerikai külügyi szóvivő pénteken aggasztónak nevezte, hogy az egyiptomi alkotmánybíróság a parlament feloszlatásáról döntött.
Választottak
Az egyiptomiak történelmük folyamán első ízben választják meg közvetlenül az ország első emberét. Az ötvenmillió szavazó két, a május végi első fordulóból továbbjutott jelölt közül választhatott. Az első fordulóban 25 százalékkal az élen végzett Mohammed Mursi a mérsékelt iszlamista Muzulmán Testvériség jelöltje. Ellenfele, a májusban 24 százalékot szerző Ahmed Safík a Mubarak-rezsim idején hat éven át a légierő vezérkari főnöke, majd kilenc évig a légi közlekedésért felelős miniszter volt, s a rendszer utolsó bő egy hónapjában ő töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. A választási bizottság várhatóan a jövő hét csütörtökén hirdet eredményt.
