A cikkíró szakértőkre hivatkozva megállapította: éppen ez a célja Bassár el-Aszad ellenfeleinek, akik lelkesen fogadták Recep Tayyip Erdogan Damaszkusznak címzett fenyegetéseit. A török miniszterelnök hadseregük felderítő repülőgépének múlt pénteki lelövésére válaszul kedden a parlamentben kijelentette: „Bármilyen katonai elemet, amely Szíria felől megközelíti a török határt, és biztonsági kockázatot vagy veszélyt jelent, fenyegetésnek fogunk tekinteni és katonai célpontként fogunk kezelni.”
A tekintélyes orosz lap külpolitikai elemzője úgy vélte, „a felkelők Szabad Szíriai Hadsereg elnevezésű csapatai bizonyára élni fognak a helyzet adta lehetőséggel, és a török határ felé fogják szorítani a szíriai kormányerőket, így az ő oldalukon bevonhatják Törökországot a háborúba”.
Szakértők feltételezik, hogy Ankara eleve teljesíthetetlen feltételeket támaszt majd Damaszkusszal szemben, a felkelők pedig főként a Törökországgal határos területen, az észak-szíriai Idlíb tartományban lesznek aktívak. A Kommerszant értesülései szerint a török területen létrehozott egyes menekülttáborokban nemcsak békés polgárok, hanem ellenzéki fegyveresek is tartózkodnak, akik ott készülnek fel az újabb rajtaütésekre. A törökök pedig fegyverekkel látják el őket.
Az orosz lap elemzője úgy véli: ha a szíriai kormányerők teljesítik Ankara követelését és felhagynak a határ menti területeken a harci cselekményekkel, akkor az ellenzéki erők megvalósíthatják legfőbb stratégiai céljukat: a kormányerők által felszabadított területeken létrejövő ütközőzónákban létrehozhatják a forradalmi kormányukat és egyéb hatalmi szerveket, amelyeket a külföld, elsősorban Törökország azonnal elismerne.
Szíriai erőszak
A genfi emberi jogi tanács szerdán jelentést tett közzé a legutóbbi szíriai fejleményekről. Ebben a többi között arra mutatott rá, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is. A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek. A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végrehajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. Bővebben>>>
