A döntésről Danilo Türk és Bakir Izetbegovic csütörtöki találkozóján hangzott el bejelentés a szlovén–olasz határon, ahol a két államférfi közösen leplezett le egy emlékművet, amely az első világháború isonzói csatájában, az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai elleni küzdelemben elesett bosnyák katonáknak állít emléket.
A szlovén elnök nem kívánta indokolni távolmaradását Nikolić beiktatási ünnepségétől. A bosnyák elnök elmondta, hogy az új szerb elnöktől telefonon kapott meghívást a ceremóniára. Izetbegovic hozzátette: úgy véli, Nikolićnak előbb tanújelét kell adnia, hogy kész a bosnyákok és szerbek közötti megbékélésre. „Várjuk ki, vajon Nikolić úr új arcát mutatja-e majd államfőként” – fogalmazott. Egy nappal korábban Horvátország elnöke mondta le részvételét Tomislav Nikolić beiktatásán. Ivo Josipovic nem indokolta döntését. Az osztrák hírügynökség azonban emlékeztetett arra, hogy az új szerb vezető már megválasztása után pár nappal olyan kijelentéseket tett, amelyekkel maga ellen hangolta a szomszédos ország közvéleményét. Vihart kavart például azzal a nyilatkozatával, amelyben a horvátországi Vukovárt szerb városnak titulálta, ahová „nem szükséges visszatérniük az elmenekült horvátoknak”.
Nikolić annak idején a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt elnöke volt, miután Vojislav Šešeljt a hágai Nemzetközi Törvényszék előtti pere „elszólította” a párt éléről. Idővel mérsékeltebb hangnemre váltott, és az elnökválasztási hadjáratban már Szerbia uniós integrációjának híveként lépett föl. Ennek dacára meglepetést keltett, hogy a választás második fordulójában legyőzte a hivatalban lévő elnököt, Boris Tadićot.
