A japánok a hadsereget is bevethetik

Szükség esetén Tokió kész mozgósítani hadseregét, hogy megvédje a vitatott hovatartozású, Japán által ellenőrzött, de Kína által is magáénak vallott kelet-kínai-tengeri szigeteket.

WL
2012. 07. 27. 9:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Morimoto Szatosi azt mondta, hogy a hadsereg mozgósítása indokolt lépés lenne az ország jogrendszere szerint, amennyiben a parti őrség és a rendőrség nem lenne képes fellépni a szigetek védelmére. A védelmi miniszter ezt azzal kapcsolatban jelentette ki egy sajtótájékoztatón, hogy a közelmúltban kínai hajók többször is beléptek a japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü (Diaoyu) néven emlegetett szigetek körüli parti vizekre, amelyek Tokió szerint Japán felségterületét képezik. Noda Josihiko miniszterelnök csütörtökön a parlamentben leszögezte: „Ha illegális tevékenység történik országunk földjén vagy vizein, köztük a Szenkaku-szigeteken, a kormány határozott választ fog adni, szükség esetén többek között be fogja vetni a Japán Önvédelmi Haderőt is”.

A japán jog szerint az állam területére való illegális behatolások kezelése a parti őrség és a rendőrség feladata. Amennyiben e két szerv nem képes megfelelően fellépni, a hadsereg is bevethető. Japán két éve kiadott védelmi programjában a hadsereg kiemelt feladataként szerepelt az ország déli szigeteinek védelme.

A japán Rjúkjú-szigetek legdélebbike és Tajvan között félúton elhelyezkedő, öt szigetből és három sziklából álló, mindössze 6,3 négyzetkilométeres szárazföld hovatartozásával kapcsolatos vita az utóbbi hetekben ismét kiéleződött Japán és Kína között, miután Noda július elején bejelentette, hogy Tokió állami kézbe venné az egyébként magántulajdonban lévő szigeteket. A bejelentést követően először kínai őrhajók léptek be a szigetek parti vizeire, később verbális konfrontáció történt a területen kínai halászati járőrhajók és a japán parti őrség között, a kínai katonaság pedig nemrég hadgyakorlatot is tartott a Kelet-kínai-tengeren. Kína hivatalos álláspontja szerint a szigetek „ősidők óta területének szerves részét képezik”.

Az apró szigetek jelentőségét az adja, hogy halban gazdag vizek övezik, s környékükön jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket valószínűsítenek. Emellett a terület jogos birtoklása a két ország – szintén vitatott – tengeri határainak, illetve kizárólagos gazdasági övezetének kijelölését illetően is döntő lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.