A virágzó jövő felépítésének lehetőségeit kutatják

Szerbia idén sem vesz részt a Croatia Summit elnevezésű tanácskozáson, amely pénteken kezdődött Dubrovnikban.

Vesna Pusic horvát külügyminiszter a szerb kormányalakítás körüli teendőkkel magyarázta Belgrád idei távolmaradását. Szerbia képviselői a korábbi években azért nem mentek el a 2006 óta minden évben megrendezett tanácskozásra, mert arra Koszovót is meghívták.

A Croatia Summit témája idén az államépítés és az Európai Unió tapasztalatai. A délkelet-európai csúcson a résztvevők politikai, biztonsági és gazdasági kérdésekről tárgyalnak, valamint megvitatják „a szilárd és virágzó jövő felépítésének lehetőségeit” Délkelet-Európában és az Európai Unió tágabb értelemben vett szomszédságában.

A büszke elnök

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök Dubrovnikban kijelentette, különösen büszke arra, hogy idén Bécsből érkezett a találkozóra, ahol hétfőn közölték, hogy végleg megszűnik a nemzetközi felügyelet Koszovóban. „A felügyelet megszüntetése annak bizonyítéka, hogy Koszovó sikeresen befejezte az államalapítási szakaszt” – hangsúlyozta a koszovói politikus. Leszögezte, hogy Koszovó kész jószomszédi viszonyt ápolni Szerbiával. „Tudom, hogy ez nem lesz könnyű, de azt is tudom, hogy nincs más lehetőség” – fogalmazott Hashim Thaci.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az euróövezetet sújtó gazdasági válság nem ok arra, hogy elvesszen az EU-ba vetett hit. „Az igazi fenyegetés Európa számára az, ha az emberek hátat fordítanak a szabadságnak” – fogalmazott Tusk.

A NATO is jelen lesz

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is a tanácskozás vendége, ahogyan Philip T. Reeker amerikai államtitkár-helyettes is, aki Hillary Clinton külügyminiszter megbízásából a napokban Belgrádban járt. Sajtóértesülések szerint Reeker szerbiai látogatásának elsődleges célja, hogy tájékozódjon az új szerb kormány Koszovóval kapcsolatos terveiről, a gazdaságról és a reformokról, valamint ismertesse Belgráddal Washington álláspontját.

Szombaton három témacsoportban cserélnek véleményt a dubrovniki tanácskozás résztvevői: az európai távlat mint a társadalmi és politikai változások hajtóereje; államépítés a konfliktusok utáni társadalmakban; partnerség és intézményépítés a dél-mediterrán országokban.