Áder: Európa sincs Magyarország nélkül

Magyarország történelmét, jelenét és politikai céljait tekintve a nyugati kultúrkör elválaszthatatlan része – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A „Nem fűzök lábjegyzetet az alkotmányunkhoz” című terjedelmes interjúban, amelyet Georg Paul Hefty, a FAZ Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője készített, Áder János kifejtette: „ha száz jó törvényt” terjesztenek elé, akkor mind a százat aláírja, ha pedig száz rossz jogszabály kerül élé, akkor mindet visszaküldi. „Ha másként járnék el, akkor megszegném” az államfői esküt – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz Magyarország megítélésének javításáért, elmondta: „eleget teszek a kötelességemnek„. Kifejtette: nem gondolja, hogy ”bármiféle rendkívüli erőfeszítésre lenne szükség”. Európában és a világon éppen elég probléma van. „Én a megoldások számát kívánom gyarapítani„, ez pedig ”csak a kölcsönös tisztelet nyelvén lehetséges” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Antall József híres kijelentésével kapcsolatban – miszerint a néhai kormányfő 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni –, miként határozná meg az államfő illetékességi körét, Áder János kifejtette: ebben az alkotmány szolgál iránymutatással, az pedig úgy rendelkezik, hogy az államfőnek a nemzet egységét kell kifejezésre juttatni. „Azt hiszem, ez mindent elmond. (...) Akinek van füle ahhoz, hogy mit jelent ez a mondat, az pontosan meg is érti, annak számára pedig, aki nem akarja megérteni, én sem tudok lábjegyzetet fűzni” a mondathoz – jelentette ki. Hozzátette: „lehet más a hitünk, eltérő a politikai meggyőződésünk és különböző az értékrendünk, de egy politikai nemzetet alkotunk”.

Nincs Magyarország Európa nélkül

A magyar nemzetfogalom kettősségével – az államnemzet és a kultúrnemzet fogalmával – kapcsolatban kifejtette: a magyarok nem tehetnek arról, hogy a nemzet kulturális értelemben tágabb fogalom, mint alkotmányjogi értelemben. Ez azonban az „egyre egységesebbé váló Európában inkább előny, mint hátrány”. Hozzátette: Magyarország a rendszerváltás óta jószomszédi kapcsolatokat ápol a szomszédos államokkal, és határokon belül és kívül egyetlen magyar párt sem támasztott a nemzetiségi jogok, a nyelvhasználat és a kulturális autonómia legitim és az Európai Unióban elfogadott értéknek számító garanciáján túlmenő követeléseket.

Arra a felvetésre, hogy ennek ellenére jelentkeznek konfliktusok, kifejtette: többet kell tenni egymás megértése érdekében. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Kárpát-medence országainak megállapodásra kell jutni abban, hogy „soha nem játsszák ki a magyar kártyát” a belpolitikai küzdelmekben.

Arra a kérdésre, hogy a népies-nyugatias tengelyen hol helyezné el magát, kifejtette, hogy felfogása nem zárja ki a népies és a nyugatias irányzatot sem, amennyiben a népies azt jelenti, hogy Magyarország áll a középpontban, a nyugatias pedig azt, hogy Magyarország az európai szellemiség lényeges részét alkotja.

Magyarország az államalapítás óta Európa nyugati feléhez tartozik, történelmének legdicsőségesebb korszakai pedig éppen azok voltak, amikor senki és semmi nem vonta kétségbe ezt a kötődést. „Nincs Magyarország Európa nélkül, ahogy Európa sincs Magyarország nélkül” – mondta Áder János.

Fokozottabban kellene érvényesíteni a kölcsönösség elvét

Magyarország nemzetközi tekintélyével kapcsolatban hangsúlyozta: fokozottabban kellene érvényesíteni a kölcsönösség elvét. Vannak kérdések, amelyeknél nagyobb körültekintéssel és a másik fél szempontja és helyzete iránti nagyobb megértés révén kevesebb konfliktus alakult volna ki – fejtette ki, példaként említve a határokon túl élő magyarok számára biztosított választójog ügyét. Kifejtette: amikor bizonyítást nyert, hogy a 27 uniós tagállam közül 24-ben alkalmaznak ilyen megoldást, „alábbhagyott a hónapok óta tartó felháborodottság”, és „ma már nem is beszél senki erről”.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyiben befolyásolja a magyar törvények európai fogadtatása, hangsúlyozta: csak az adott jogszabály alkotmányosságára, keletkezési körülményeinek törvényességére, valamint arra kell tekintettel lennie, hogy miként viszonyul a törvény a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekhez. „Nincsen negyedik szempont” – jelentette ki az államfő.

„A sajtó pontosan olyan szabad, mint Németországban”

A médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarországon „a sajtó pontosan olyan szabad, mint Németországban”. A törvény hatálybalépése óta egyetlen médiumnak sem kellett befejeznie tevékenységét. Az uniós intézmények részéről megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban pedig kiemelte: „az a legfontosabb, hogy a konfliktusok okos kompromisszumokkal érjenek véget”.

Európai parlamenti képviselői munkásságát felidézve Áder János kifejtette, hogy a politikában nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezetvédelmi szempontokat, a vörösiszap-katasztrófa tanulsága pedig az, hogy erősíteni kell az állami ellenőrzést és ki kell dolgozni azokat a technológiákat, amelyek révén érvényesíteni lehet a fenntarthatóság szempontját az iparban, az üzleti életben és a környezetben.

A legfőbb érték a szolidaritás

Áder János június végén Lengyelországban azt hangsúlyozta: „Az Európai Unió (EU) legnagyobb értéke a szolidaritás, ezért az egyik legfontosabb célja a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségek eltüntetése.” A Bronislaw Komorowski lengyel államfővel folytatott megbeszélése után arról beszélt: egyik ország sem tehet arról, hogy közel fél évszázad kimaradt a történelméből a második világháború után.