Andreas Vosskuhle elmondta: az eljárás első szakaszában nem azt vizsgálják, hogy a fiskális paktum és az ESM összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel, hanem sürgősségi kérelmekről döntenek, amelyekben arra kérik az alkotmánybíróságot, hogy az eljárás végéig tiltsa meg az államfőnek a ratifikációról rendelkező törvények aláírását.
Számos tényezőt kell mérlegelni. Így például válság idején a „békeidőben” megszokottnál nagyobb mozgásteret kell adni a politikának, mert a sürgős megoldásra váró problémák is rendkívüliek, az alaptörvényt azonban semmilyen válság nem írhatja felül. A törvények hatályba lépését eredményező államfői aláírás engedélyezése mellett szól az is, hogy a jogszabályokat kétharmados többséggel fogadták el a törvényhozás mindkét házában. Ugyanakkor az aláírás révén Németország nemzetközi szerződések részes államává válna, és az ebből fakadó kötelezettségeknek akkor is eleget kellene tenni, ha a jogszabályok végül mégis alkotmányellenesnek bizonyulnak – mutatta be az alkotmánybíróság előtt álló dilemmát a testület vezetője.
„Nem fér össze a német alaptörvénnyel”
Az első ülésnapon a felek szóban fejtették ki álláspontjukat. A ratifikációt szorgalmazó kormány képviseletében Wolfgang Schauble pénzügyminiszter kiemelte, hogy „jelentősen felerősödhetnek a válságjelenségek” az euróövezetben, ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Németország alkotmányjogi szempontból „alkalmas és hajlandó az övezet stabilitását fenyegető veszélyek elhárítására”. A válságkezelő rendszer elindulásának esetleges késedelme „beláthatatlan következményekkel” járhat, például fokozhatja az egyes államok távozására vonatkozó piaci spekulációt, ami még tovább drágíthatja a válságba került tagországok finanszírozását.
A ratifikáció ellenzői nevében Peter Gauweiler, a konzervatív CSU parlamenti képviselője hangsúlyozta, a két szerződés megnyitja az utat az adósságok törlesztése feletti közösségi kezességvállalás és a jövedelmek közösségi szintű újraelosztásának uniója – a „kezességvállalási és transzferunió” – felé, ami nem fér össze a német alaptörvénnyel. Németország csak akkor vehet részt az integrációnak ebben a formájában, ha népszavazáson erősítik meg a politikusok döntését. Gregor Gysi, az egyik alkotmányos panaszt benyújtó reformkommunista Baloldal parlamenti frakcióvezetője hozzátette: a két szerződés szétfeszíti az alkotmány kereteit, ezért új alaptörvényt kellene alkotni, amelyet aztán népszavazáson kellene megerősíteni.
190 milliárd euró
Az úgynevezett ideiglenes rendelkezésre vonatkozó sürgősségi kérelmekről az alkotmánybíróság várhatóan július végéig dönt, a szerződések ellen beadott alkotmányjogi panaszokat pedig az év végéig bírálja el.
A fiskális paktum legfontosabb előírása az, hogy a konjunkturális változások hatásától megtisztított deficitet a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékára, a GDP-arányos államadósságot pedig 60 százalék alá kell szorítani. Az Európai Bizottság ellenőrizheti a kötelezettségek teljesítését és akár pénzbüntetést is kiszabhat.
Az ESM pénzalapjába Németországnak 22 milliárd eurót kell befizetni, további 168 milliárd euró értékben pedig kezességet – garanciát – kell vállalnia a rendszer keretében a rászoruló euróövezeti tagállamoknak nyújtott hitelek törlesztésére.
