A dél-koreai bejelentés azonnal tiltakozást váltott ki a környezetvédő csoportok és a bálnavadászatot nem folytató nemzetek körében, amelyek attól tartanak, hogy a lépés kereskedelmi célú bálnavadászatot takar majd.
Dzsun-Szuk Kang, a dél-koreai küldöttség vezetője azzal érvelt, hogy ily módon tanulmányozhatnák, mennyi és milyen típusú halat esznek meg a bálnák. Halászaik ugyanis folyamatosan arra panaszkodnak, hogy az ország partjainál olyannyira megerősödött a csukabálna populációja, hogy veszélyezteti a halállományt. Ezért lenne szükség arra, hogy a bizottság engedélyezze vadászatukat.
A bálnavédő szervezetek aggodalmuknak adtak hangot. Patrick Ramage, a Nemzetközi Állatjóléti Alap (IFAW) bálnavédelmi programjának vezetője felszólította Dél-Koreát, álljon el tervétől. Ralf Sonntag, az IFAW németországi vezetője a „kereskedelmi bálnavadászat átlátszó elkendőzésének” nevezte a koreaiak szándékát. „Ez teljesen elfogadhatatlan és nem más, mint arculcsapás minden komoly tengerkutató számára. Dél-Korea ezzel arcátlanul kimutatja, hogy Japán példáját szándékozik követni” – fejtette ki Sonntag.
Japán évek óta azzal érvel, hogy tudományos célból engedélyezi a bálnavadászatot, miközben a leölt állatok húsának nagy része a szigetország éttermeiben, üzleteiben és menzáin köt ki.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
