Traian Basescu román államfőt július 6-án függesztette föl a parlament. A politikus felfüggesztése mellett 256 képviselő szavazott, miközben 217 voks is elég lett volna. A leváltás ellen 114 törvényhozó voksolt, két szavazatot érvénytelenítettek. Basescu leváltási eljárását a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely szerint az államfő megsértette az alkotmányt. Az alkotmánybíróság nem adott egyértelmű választ arra, hogy valóban megsértette-e az elnök az alaptörvényt, vagy sem. Ez a véleményezés azonban nem kötelező érvényű.
Az államfő felfüggesztéséig tartó út kezdetét mindenképpen az idei év elején érdemes megjelölni, amikor korábban nem látott tüntetések zajlottak Bukarest és más nagyvárosok utcáin. A tüntetők a folyamatos megszorítások és az Emil Boc vezette Demokrata-Liberális Párt és RMDSZ alkotta kormányzás ellen emelték föl szavukat. A tüntetések erőszakba torkollottak, majd február 5-én Boc bejelentette lemondását, és a helyét Mihail Razvan Ungureanu foglalta el.
Átülés, majd bukás
Ezen eseményekkel egy időben fontos megjegyezni, hogy az USL népszerűsége már hosszú idő óta 60 százalék fölött állt, így teljesen biztos volt, hogy az idén tartandó parlamenti választáson elsöprő többséget fognak aratni. Éppen emiatt a román politikai életben teljesen általánosnak számító jelenség indult meg, miszerint a kormánypárti képviselők elkezdtek átülni az ellenzéki frakcióba. Ennek eredményeként április 27-én egy bizalmatlansági szavazás keretében az USL átvette a kormányzást. Az új miniszterelnök a szociáldemokrata Victor Ponta lett, aki teljes erővel kezdett hozzá a közjogi szerkezet átalakításához.
A szociálliberálisok a június 10-i önkormányzati választásokat követően bátorodtak föl igazán, mivel a voksoláson soha nem látott győzelmet arattak. A nagyvárosok közül egyedül Kolozsváron és Marosvásárhelyen nem győztek, és a megyékben is átvették a hatalmat. Ezt követően teljes támadást indítottak az alkotmánybíróság és az államfő ellen, amely tisztséget Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok vezetője „nézett ki” magának.
Brüsszel pirosat mutatott
A szociálliberális kabinet intézkedései joggal „verték ki a biztosítékot” Brüsszelben, és gyakorlatilag az összes kérdésben visszakoznia kellett Pontának. Ezek közül a legfájdalmasabb a népszavazási törvényben hozott hátraarc volt a számára. Az USL azt szerette volna elérni, hogy a referendumon elég legyen a megjelentek többségének azonos szavazata, amely módosításhoz az alkotmánybíróság jogköreit is szűkítették. A nemzetközi felháborodás hatására visszakozniuk kellett, és vasárnap a korábbi szabályozás értelmében szavaznak majd keleti szomszédunknál.
Ponta mindezek ellenére biztos benne, hogy érvényes és eredményes lesz a népszavazás, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak, mivel az állampolgárok legalább kétharmada igennel fog voksolni a felfüggesztésre. Ami a problémát okozhatja a szociálliberálisok számára, hogy nem biztos, hogy meglesz az 50 százalékos részvétel, ami óriási kudarc lenne a számukra, jelenleg 48-52 százalékos megjelenési arányt valószínűsítenek. Ha sikerült az államfőt leváltani, akkor várhatóan az ősz végi parlamenti választásokkal egy időben előre hozott elnökválasztásra kerülhet sor, és így akár minden ellensúly elhárulhat Pontáék elől az év végére.
Egyszer már próbálkoztak
Basescu ellen 2007 áprilisában indult hasonló eljárás, azonban akkor a politikus népszerűsége még sokkal magasabb volt, mint napjainkban. Ami hasonló a mostani és az akkori helyzet között, hogy öt évvel ezelőtt is a liberálisok és a szociáldemokraták szavaztak a felfüggesztésre. Különbség a mostani helyzetben, hogy 2007 tavaszán az RMDSZ is egyértelműen az államfő ellen foglalt állást.
2007. május 19-én, szombaton tartották a népszavazást Basescu menesztéséről, amelynek érvényességéhez az állampolgárok több mint felének az egyező szavazata kellett. A részvétel 44,45 százalék volt, míg a megjelentek 75,06 százaléka az államfő menesztése ellen voksolt. A Basescu-ellenes erők totális vereséget szenvedtek a referendumon, ennek ellenére nem került sor előre hozott választásra és folytatódott a liberálisok és az RMDSZ kormányzása a szociáldemokraták külső támogatásával.
Máig nem hajtották végre
Ezt követően Romániában 2007 novemberében tartottak újabb népszavazást az egyéni választókerületi rendszer bevezetéséről, amelyet Basescu kezdeményezett. Ez a referendum szintén érvénytelen lett, mivel csak 26,51 százalék szavazott, annak ellenére, hogy a szavazók 81 százaléka az államfő kezdeményezését támogatta az új választási rendszerről.
Az eddigi utolsó népszavazást 2009. november 22-én az elnökválasztás első fordulójával egy időben tartották. Ezt a referendumot is Basescu kezdeményezte, ahol az egykamarás törvényhozás bevezetéséről, valamint a parlament létszámának 300 főben való maximalizálásáról kérte ki az állampolgárok véleményét. A korábbiakkal szemben ez a népszavazás érvényes lett, és a Basescu által támogatott kérdések kaptak többséget. Sajátos helyzet, hogy a népszavazásának ezt a döntését eddig nem hajtotta végre a román törvényhozás.
