A német statisztikai hivatal adatai szerint 2011-ben 663 ezer gyerek született a 82 milliós országban. Ez 2,2 százalékos – 15 ezres – csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, és alig feleannyi, mint az egykori Nyugat-Németországban a második világháborút követő újjáépítés nyomán megindult népességrobbanás csúcsévében, 1964-ben regisztrált 1,63 millió.
A születésszám 1964 óta tendenciaszerűen csökken. 2010-ben ugyan éves szinten növekedést regisztráltak, de tavaly újabb történelmi mélypontra esett a születések száma.
A halálozások száma 2011-ben 852 ezer volt, 0,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, de így is jóval meghaladta a születések számát. Ugyanakkor a migrációs mérleg – a ki- és bevándorlók különbsége – 279 ezres többletet mutatott, vagyis a bevándorlás nem csupán ellensúlyozta a születésszám visszaesését, hanem a migráció révén csaknem 100 ezerrel nőtt Németország lakossága.
Szakértők szerint a bevándorlás kiegyenlítő hatása az évtized végéig kitart, de 2020 után népességfogyás következik. A kormány egy sor intézkedéssel, köztük a bölcsődei és óvodai hálózat kiépítésével és az úgynevezett egész napos iskola intézményének kiterjesztésével igyekszik ösztönözni a gyerekvállalást, elemzők azonban úgy vélik, hogy a születésszám növelését középpontba állító politika elhibázott.
Gerd Bosbach népességkutató, a Koblenzi Egyetem munkatársa szerint például „nem a kevés gyerek a probléma”. Franciaországban évek óta nő a születésszám, de a gazdaság mégsem teljesít jobban. A születésszám önmagában nem meghatározó az életszínvonal alakulásában, sokkal fontosabb az oktatási rendszer fejlesztése, hiszen ennek révén nemzedékről nemzedékre nő a termelékenység, ami kiegyenlíti a népességcsökkenés hatását – fejtette ki a szakértő a Die Welt című lap keddi számában.
origo.hu
Bikiniszezon előtt: így készüljünk tudatosan a nyárra
