Az ügyészek kedden felhatalmazási kérelmet nyújtottak be a bíróságon, hogy megfellebbezhessék az ítéletet. A benyújtott dokumentumban az áll, hogy a felmentő ítéletben a bíróság jogalkalmazási és ténybeli tévedéseket vétett.
A törvényszék a múlt héten ejtette a vádpontot az egykori boszniai szerb államalakulat vezetőjével szemben, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügyészek által benyújtott bizonyítékok nem voltak elegendőek annak megállapítására, hogy a boszniai szerb csapatok által az 1992–95-ös boszniai háború elején elkövetett gyilkosságok népirtásnak minősülnek-e.
Tíz vádpont maradt
A törvényszék ugyanakkor visszautasította a Karadžić ellen felhozott tíz további vádpont, köztük az 1995 nyarán nyolcezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlással kapcsolatos egyrendbeli népirtás vádjának ejtését.
A boszniai városban a szerb erők a Skorpió nevű csetnikegylettel együtt több mint nyolcezer boszniai muszlim férfit, fiút, kiskorú gyermeket, nőt és idős embert öltek meg. Sok kivégzett ma is tömegsírokban nyugszik, azonosításuk gyakorlatilag azóta folyik. A hágai Nemzetközi Bíróság már többször kimondta, hogy a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A volt csetnikvezér, a frissen megválasztott Tomislav Nikolić szerb elnök nemrégiben tagadta a népirtást, és kijelentette azt is, hogy nem látogat el a város melletti erdőbe, ahol a vérengzések zajlottak.
Százezer halálos áldozat lehet
A 2008-ban – megvádolása után 13 évvel – letartóztatott Karadžićot számos más háborús és emberiesség elleni bűnért is felelőssé teszik az 1992–95 közötti boszniai háborúval összefüggésben. A háború halálos áldozatainak számát százezerre teszik, és 2,2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.
Karadžić ártatlannak vallja magát, s június elején az ellene felhozott összes vádpont ejtését kérte a bíróságtól.
