Nem szabad lemondani az érdekérvényesítésről

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint nem a pesszimizmus az, ami előre visz, hanem ha "örülünk annak, hogy még ennyien is vagyunk".

Pásztor István Breznovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége alelnökének és Berényi Józsefnek, a Magyar Koalíció Pártja elnökének a felvetésére reagált, akik meglehetősen sötét színekkel ecsetelték a határon túli magyar politikai képviselet jövőbeni kilátásait.

Breznovics László kifejtette, Kárpátalján erőteljes az átszavazás az ukrán pártokra, jórészt a korrupciónak és a hatalomválasztásnak köszönhetően, vagyis amiatt, hogy nem látnak esélyt arra a magyar szavazók, hogy saját jelöltjüket mandátumhoz juttassák. Az alelnök ugyanakkor úgy fogalmazott, a jelenséget nem lehet pusztán az ukrán pártok befolyásolási törekvéseire fogni. Minden választás a társadalom lenyomata, és ha meg akarjuk fordítani a negatív tendenciákat, sokkal erőteljesebben kell foglalkoznunk a társadalom szervezésével, mint eddig – nyomatékosította.

Erőteljes az átszavazás

Az MKP elnöke a legutóbbi népszámlálás adataira hivatkozva rámutatott, jelenleg alig 470 ezer a felvidéki magyarság lélekszáma, ami 1991 óta 110 ezres, 2001 óta pedig, hatvanezres népességcsökkenést jelent. Berényi József ennek kapcsán kifejtette: ha a drasztikus fogyásra tekintettel rövidesen nem sikerül elérni az autonómiatörekvések támogatását Brüsszelben, akkor a felvidéki magyarság pártjainak nem marad más feladata, mint asszisztálni ahhoz, hogy az általuk képviselt közösség méltósággal lépjen le a történelem színpadáról. Berényi József pesszimizmusát alátámasztandó elmondta: a felvidéki magyarság körében erőteljes az átszavazás, ami nemcsak a vegyes etnikumú Híd-Most támogatásában valósul meg. A tendenciát jól mutatja, hogy eddig soha annyi magyar szavazatot nem kapott egyik szlovák párt sem, mint a mostani választásokon a Fico vezette SMER.

Példát venni

Bár az adatok azt mutatják, hogy a vajdasági magyarság száma is csökkent, Pásztor István szerint nem a pesszimizmus az, ami előre visz, hanem ha „örülünk annak, hogy még ennyien is vagyunk, és példát veszünk a horvátországi magyarokról, akik mindössze 15 ezren vannak, és hallatlan ambícióval küzdenek azért, hogy képviseletük, iskolájuk legyen”. Hozzáfűzte: a horvátországi magyarok 1945-ben még hetvenezren voltak.

A VDSZ választási eredménye kapcsán az elnök nyomatékosította, eddig soha nem volt ennyi képviselőjük Belgrádban: az öt mandátum azt jelenti, hogy önálló frakciót tudnak létrehozni, ami óriási eredmény. Pásztor István megismételte: konstruktív ellenzékként kívánnak együttműködni a hamarosan felálló szerb kormánnyal, ám a koalíciós felkéréssel jelen pillanatban nem kívánnak élni. Eredménynek nevezte, hogy a vajdasági parlamentben sikerült hét helyet megtartani, s a rövidesen felálló helyi kormányban a jogalkotási, kisebbségvédelmi és oktatási tárcát megszerezni, amit a VDSZ szempontjából stratégiai sikerként értékelt. Sajnálatosnak nevezte, hogy az önkormányzati választásokon két fontos települést, Adát és Becsét elvesztették.

A legizgalmasabb vita

A kerekasztal legizgalmasabb párbeszédét – ami rövid időre háromoldalúvá szélesedett – Borbély László RMDSZ-alelnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke folytatta. Csörtéjükbe röviddel a fórumhoz történt csatlakozását követőn Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is bekapcsolódott.

Borbély László kifejtette, a többi romániai magyar pártnak célszerű tudomásul vennie, hogy a júniusi önkormányzati választásokon a magyar szavazatok 90 százalékát az RMDSZ gyűjtötte be, ami azt jelenti, hogy a választók visszaigazolták, az RMDSZ az elmúlt 16 évben „hitelesen képviselte és megvédte a romániai magyarságot”. Hangsúlyozta: az RMDSZ a mindenkori román és mindenkori magyar kormánnyal megtalálta és a jövőben is meg kívánja találni a „modus vivendit”. Romániai elfogadottságának tudható be, hogy előrelépés történt a nyelvhasználat és a kulturális autonómia terén – mondta.

Félmillió politikailag passzív magyar

Toró T. Tibor arra figyelmeztetett, Erdélyben még mindig közel félmillió politikailag passzív magyar él, ezekből az EMNP és a Magyar Polgári Párt százezret mozgósított az önkormányzati választásokon. A EMNP elnöke felhívta az RMDSZ figyelmét arra, az ősszel esedékes parlamenti választásokra való felkészülés jegyében augusztus közepéig célszerű lenne összehívni az egykor az RMDSZ által életre hívott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Toró T. Tibor kifogásolta, hogy a vasárnap esedékes népszavazáson – amin Basescu államfő leváltása vagy maradása a tét – arra buzdítja választóit az RMDSZ, hogy menjenek el szavazni, majd magukra hagyja őket azzal, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Az elnök megismételte az EMNP álláspontját, miszerint „épeszű magyar politikus nem vesz részt a román politika mostani kocsmai verekedésében”, vagyis továbbra is arra kéri választóit, maradjanak távol a hét végi népszavazástól. Az elnök felszólította Borbély Lászlót, vállalja fel, hogy baloldali tömörülésként együttműködik az MSZP-vel. Borbély László a jelzőt visszautasította, és közölte, mindig jobboldali kormányokban vettek részt koalíciós partnerként Romániában, és arra emlékeztettet, hogy ők az Európai Néppárt legrégebbi romániai tagjai.

Tőkés figyelmeztetett

Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában – utalva szlovákiai Híd-Most, és a többségi pártok magyar területeken tapasztalható térnyerésére – úgy fogalmazott, félti a határon túli magyarságot az „elhidasodástól”, az RMDSZ-t pedig, a politikai hatalomvakságtól. Utóbbi kapcsán annak a félelmének adott hangot, hogy a romániai politikai válság – ami most a Basescu leváltása körüli harcban csúcsosodik ki – magával ránthatja bukásba az RMDSZ-t s vele a romániai magyarság önálló képviseletét. Toró T. Tiborhoz hasonlóan Tőkés László is arra szólította fel az RMDSZ-t, a parlamenti választásokra készülve a lehető legrövidebb időn belül hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot.

Nincs erőszakos visszaállamosítás

Úgy kell nemzeti érdekeket érvényesíteni a gazdaságban, hogy egyébként a versenysemlegességet ne korlátozzuk, és a közbeszerzési szabályokat ne sértsük - jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára pénteken, a magyar gazdaság kárpát-medencei terjeszkedéséről rendezett tusványosi fórumon. „Ez nem lehetetlen, megfelelő versenyképes feltételeket kell nyújtani, ezen belül mindenképpen azt kell megtalálni, hogy a nemzeti érdeket figyelembe véve hogyan tudjunk előnyhöz juttatni magyar vállalkozásokat” - magyarázta az államtitkár. A Nemzeti gazdaság? - Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségek című fórumon Hegmanné Nemes Sára rámutatott, hogy az elmúlt húsz év privatizációja során a nemzeti vagyon tizedére csökkent.

„Gyakorlatilag olyan társaságok maradtak nemzeti tulajdonban, amelyek vagy nem nyereségesek, vagy nem volt olyan értékes mozdítható vagyonelem, amiért érdemes lett volna megvenni.” Magyarország jogállam, a privatizációs szerződések felülvizsgálata nem jelent erőszakos visszaállamosítást, de azoknál a szerződéseknél, amelyek újratárgyalhatók, következetesen képviselni fogják az állam érdekeit - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a privatizáció szomorú tanulságait leszűrve készült el a január elsejétől hatályos nemzetivagyon-törvény, amelynek alapján csak kétharmados felhatalmazással lehet eladni olyan - nemzetgazdaságilag kiemelt, stratégiai - cégeket mint a MÁV, a Magyar Posta vagy a Magyar Fejlesztési Bank.

Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a fórumon kifejtette, hogy az állami vállalatoké nem egy tudatosan kialakított portfólió, hanem az a maradék, amelyet nem adtak el. A vezérigazgató úgy vélekedett: a nemzeti vagyon szerkezetének a nemzetstratégián kell alapulnia, és alapvetően a hazai monopóliumokat kellene magába foglalnia.