Német elismerés a magyar alkotmánynak

Megkérdőjelezhetetlenül legitim és feltétlenül szükséges lépés volt az alkotmányozás Magyarországon – mondták el Passauban.

Az idén 60 éves Passaui Európai Ünnepi Fesztiválhetek című rendezvénysorozat részeként a bajorországi város egyetemén Érettek vagyunk-e Európa értékeire? címmel tartott vasárnapi beszélgetés vezetője, Heinrich Oberreuter az MTI-nek hétfőn telefonon elmondta: a résztvevők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a választáson szerzett kétharmados parlamenti többség demokratikus legitimációt biztosított az új alaptörvény megalkotásához.

Szükséges volt az alkotmánymódosítás

Az „alkotmány kérdését pedig meg kellett oldani”, hiszen a rendszerváltozás csak Magyarországon nem vezetett alkotmányozáshoz – mondta Oberreuter, a fesztivál kuratóriumának elnöke, a passaui egyetem politológia tanszékének volt vezetője. A pódiumbeszélgetésen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá Franz Schausberger, az ausztriai Salzburg tartomány korábbi tartományfőnöke, Krzysztof Ruchniewicz lengyel történész, a wroclawi egyetemen működő, Willy Brandtról elnevezett jelenkorkutató intézet vezetője és Karl-Peter Schwarz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és a balkáni országokkal foglalkozó tudósítója.

Egyetértés mutatkozott abban is, hogy nem fejeződött be a múlt feldolgozása és a kommunizmus örökségének felszámolása. Az elitek egy része nem is érdekelt ebben, a kontinens keleti és nyugati felében egyaránt – hangsúlyozta Heinrich Oberreuter. A beszélgetés egy további vonulatára utalva megjegyezte: „elég nagy oktalanság” Magyarországgal kapcsolatban a kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről beszélni, hiszen Magyarország „éppen ennek az ellenkezőjét teszi”, amit a romák felzárkóztatásáért a határokon belül és az uniós színtéren végzett munka is mutat.

Tiltakozás a baloldalon

Nemcsak Magyarországra, hanem az európai értelmiség egészére is jellemző, hogy „szellemi háború dúl” a hagyományok és a történelem értelmezése, értékelése körül – mondta a német szakértő. A magyar alkotmányban megjelenő kultúrnemzet fogalommal kapcsolatban például „a baloldali sarokban rögtön revizionizmust kiáltanak”. Az európai kultúra keresztény alapjaira történő bármiféle hivatkozást pedig a baloldali és a zöldértelmiség „reakciósnak minősít, és megpróbál elnyomni”, ez volt jellemző például az európai alkotmányról folytatott diskurzusra – mondta Heinrich Oberreuter.

Európai feladat a kommunizmus örökségének feldolgozása

Közös európai feladat a kommunizmus örökségének feldolgozása – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn az MTI-nek a németországi tanácskozás tapasztalatait összefoglalva. A miniszter telefonon beszámolva elmondta: az európai együttműködést újra kell értelmezni, mert „nagyon kevés a megértés és a hozzáértés” azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyek „a kommunizmus örökségét jelentik”.

A miniszter elmondta: a nyugati szakértők is úgy vélik, hogy a kelet-közép-európai térség közelmúltjának feldolgozását „sokkal komolyabban kell venni”. A szembenézés a kommunista múlttal nem a régió „privát ügye”, amelyhez a kontinens nyugati felének „semmi köze”. A kommunista diktatúra feldolgozása egész Európa feladata, éppen úgy mint a nácizmus feldolgozása, mert „a közös Európát csak egymás megértésével lehet felépíteni”.

Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy „a Magyarországot ért támadások arról szólnak, hogy kinek van joga értelmezni az európai jelenségeket”. A „balliberális oldal nem hajlandó tudomásul venni”, hogy nem fűződik kizárólagos joga „a világ értelmezéséhez” – fogalmazott a miniszter.