A Szuezi-csatorna alternatívájának tartott északi-sarkvidéki hajózási útvonal használatának lehetősége a globális felmelegedés előrehaladtával, s így a jégtakaró olvadásával párhuzamosan került előtérbe.
A Vlagyimir Putyin által aláírt jogszabály megállapítja a szóban forgó szállítási útvonal jogi státusát és pontos határait, illetve egy olyan hivatalos szerv létrehozását irányozza elő, amelynek feladata az arktiszi hajózással kapcsolatos ügyek intézése lesz – olvasható a Kreml közleményében. Az orosz törvény rögzíti a térségben való közlekedéshez szükséges jégtörő hajók bérleti díját is, továbbá ösztönzi az olyan modern infrastruktúrák kiépítését, amelyek garantálják a hajózás biztonságát az útvonal teljes szakaszán.
Az orosz államfő tavaly szeptemberben egy nemzetközi fórumon síkraszállt az arktiszi hajózás mellett, amely – mint fogalmazott – „gyakorlatilag egyharmaddal rövidebb útvonalat jelent, mint a hagyományos szállítási út”. Egy, az északnyugat-oroszországi Murmanszkból a kínai Sanghajba induló hajónak például 10 600 kilométert kell megtennie, ha az Észak-Európát a Bering-szorossal összekötő Északkeleti átjárón halad keresztül, míg 17 700 kilométert, ha a Szuezi-csatornát választja.
Az északi-sarkvidéki jégpáncél tetemes csökkenése egyébként 2011-ben lehetővé tette, hogy az első orosz szupertanker jégtörő hajók kíséretében a rövidebbik úton – vagyis a Bering-szoros érintésével – jusson el Thaiföldig.
Oroszország a nemzetközi áruszállítás forradalmasítását jelentő útvonal mielőbbi bejáratása érdekében új arktiszi kikötők építését tervezi, ahol az arra közlekedő hajók tankolhatnak, illetve vészhelyzet esetén kiköthetnek. „Be kell ruházni a jégtörő flottába és az (arktiszi) kikötők fejlesztésébe” – hangoztatta nemrég Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő.
Oroszország a világ egyetlen olyan országa, amely atommeghajtású jégtörőflottával rendelkezik.
