Románia egyre instabilabbá váló politikai helyzete rövid távon nem veszélyezteti az ország befektetési ajánlású, BBB mínusz szintű államadós-osztályzatát, amelyre továbbra is kedvezően hat a költségvetési konszolidációs folyamat és a jelentős külső tartalék – közölte szerdai helyzetértékelésében a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő szakértői által Londonban összeállított elemzés szerint változatlanul elsősorban a szerkezeti gyengeségek, valamint a Görögországgal és általában az euróövezeti gazdasággal szembeni kitettség a fő teher a román szuverén besoroláson. A belpolitikai instabilitás akkor terhelné az adósosztályzatot, ha a gazdaságpolitikára gyakorolt hatása veszélyeztetné a költségvetési célokat, késleltetné a szerkezeti reformokat vagy nehézségeket okozna a finanszírozási igények fedezésében. Mindez egyelőre nem történt meg, de megtörténhet, ha a jelenlegi instabilitás állandósult elemévé válik a román politikai életnek – fogalmaztak szerdai elemzésükben a Fitch Ratings londoni szakértői.
A biztos aggódik
Ugyanakkor súlyos aggodalmának adott hangot a romániai helyzet alakulása miatt Viviane Reding. Az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke újságíróknak nyilatkozott szerdán, mielőtt megbeszélést kezdett Titus Corlăţean román igazságügyi miniszterrel. A brüsszeli bizottsági alelnök, mint mondta, olyan veszélyt lát Romániában, hogy ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba való teljes mértékű betagozódás folyamatában.
„Meg vagyunk döbbenve. Tévednek, ha úgy gondolják, hogy ezt keresztülvihetik, már nem az 1990-es éveket írjuk” – mondta az Economist bloggerének egy brüsszeli politikus. A lap szerint az események legvalószínűbb kimenetele az lesz, hogy teljesen kisiklik a folyamat, amelyben Románia csatlakozna a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Eddig Hollandia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a román csatlakozást, ám úgy tűnik, hogy az álláspont immár Németországban is növekvő támogatásra lel – áll a The Economist blogrovatának keddi írásában.
Túlságosan gyorsan?
Nem csupán a román igazságügyi miniszter, hanem maga Victor Ponta miniszterelnök is Brüsszelben tartózkodik: szerdán kora este Martin Schulz európai parlamenti elnökkel, csütörtökön pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével tárgyal. Megbeszéléseinek kezdete előtt Ponta nyilatkozatban szögezte le, hogy álláspontja szerint a bukaresti kormány lépései összhangban állnak mind a román alkotmánnyal, mind az uniós normákkal. Ha azonban sérültek EU-normák, „ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogjuk változtatni” – tette hozzá. A román miniszterelnök elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”.
Romániában májusi hatalomra kerülése óta számos demokráciacsorbító és kisebbségellenes intézkedést vezetett be a kormány: megkurtították az alkotmánybíróság jogkörét, távozásra kényszerítették Traian Băsescu államfőt, leváltották a képviselőház és a szenátus elnökét, komoly változtatásokat léptettek életbe a médiában, és azt a bizottságot is feloszlatták, amely kimondta, hogy Victor Ponta diplomamunkájában plagizált elemek vannak. Keleti szomszédunk belpolitikája az Európa Parlamentben is terítékre került volna, ám ez meghiúsult, mivel többek között a Pontáéval azonos, szocialista pártcsaládba tartozó MSZP-s képviselők leszavazták az erről szóló indítványt. Az EP szocialista prominensei (a házelnök Martin Schulz és a frakciót vezető Hannes Swoboda), valamint az Európai Bizottságot vezető José Manuel Barroso viszont aggodalmát fejezte ki a Romániában zajló folyamatok kapcsán.
