A Muzulmán Testvériséghez tartozó államfő – az első civil, akit megválasztottak Egyiptomban az elnöki posztra – csütörtökön írta alá a „rendeletet 572 személy amnesztiájáról, akik ellen katonai bíróság emelt vádat” – közölte a hírügynökség. Murszi elrendelte egy bizottság létrehozását is, hogy az megvizsgálja a katonai bíróság elé került civilek ügyét.
Összesen 11 879 egyiptomit vettek őrizetbe a katonák a Hoszni Mubárak volt elnök tavaly februári bukásához vezető népfelkelés kezdete óta, s közülük 9714-et már szabadon engedtek a bizottság adatai szerint.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet a hét elején felszólította Murszit, hogy részesítse amnesztiában „a katonai törvényszékek által vád alá helyezett összes civilt”. „Egyetlen civil ügyében sem ítélkezhet katonai törvényszék, függetlenül a bűncselekménytől” – hangsúlyozta Sarah Leah Whitson, a HRW közel-keleti és észak-afrikai illetékese.
Murszi, aki június 30-án tette le az esküt, hatalmi harcban áll az ország irányítását a felkelés idején átvevő legfelső katonai tanáccsal. A hadsereg és Mohamed Murszi között ellenséges a viszony, amióta a katonai tanács június közepén magához vonta a törvényhozói hatalmat, és a katonáknak széles hatásköröket biztosító alkotmányszöveget hagyott jóvá.
„A katonai bírósági eljárások és civilek katonai őrizetbe vételei folytatódtak annak ellenére, hogy június 30-án a hatalom a civil hatóságok kezébe került” – állapította meg sajnálkozva a Human Rights Watch.
