Az olyan tiltás, amely kivétel nélkül büntetést helyez kilátásba a kéregetés minden formájára, így a „csendes kéregetésre” – például táblával, vagy jelképesen egy kalappal való kéregetésre – is, egy demokratikus társadalomban nem indokolt és ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével – mondta ki a legfelsőbb osztrák bírói testület.
Nem sérti az alkotmányt ezzel szemben az olyan koldulási tilalom, amely a kéregetés bizonyos formáját tiltja, így például az „agresszív”, a kisgyermekkel való vagy az üzletszerű kéregetést.
Az általános tiltás a bíróság szerint az emberi jogi egyezmény tizedik, a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó cikkelyét sérti. A bíróság kimondta, hogy nem alkalmas a közrend megzavarására az olyan kéregetés, amelyhez nem társul például tolakodó vagy agresszív magatartás. „Az, hogy az ilyen jellegű közléseket egyesek terheseknek, zavarónak vagy megrázónak találhatják, nem változtat az egyezmény tizedik cikkelyében védett kommunikációs magatartásforma védelmén, ahogy az sem, ha az ilyen magatartásnak elsősorban pénzügyi oka van” – szögezte le a testület. Kimondta azt is, hogy a kéregetést kivétel nélkül megtiltani egy demokratikus társadalomban nem szükséges.
Ausztriában az elmúlt néhány évben egyre több tartományban vezették be a kéregetési tilalom valamilyen formáját. Különösen a stájer tartományi székhelyen, Grazban keltett vitát a kéregetők kiszorítása a közterekről. A franciaországi Nogent-Sur-Marne polgármestere rendeletben tiltotta meg tavaly októberben a kukázást, míg Párizsban június végén oldották fel a koldulás tilalmát. Ugyanakkor Magyarországon a szekszárdi közgyűlés közbiztonsági ideiglenes bizottsága júniusban egy koldulást szabályozó rendelet elkészítését javasolta a testületnek.
Más eseteket is vizsgálnak
A bíróság konkrét eseteket vizsgálva megsemmisítette a kéregetés minden formáját betiltó salzburgi rendeletet. Csak ősszel dönt azonban a – szintén általános – grazi, valamint az üzletszerű kéregetést tiltó bécsi szabályok ügyében.
A jelentős részben külföldi – köztük szlovákiai, romániai, illetve magyarországi – romákat érintő grazi rendeletet emberi jogi és emberiességi szempontból élesen bírálták helyi egyházi és civil segélyszervezetek. A tilalmat megszavazó városi vezetők álláspontja ezzel szemben az, hogy Grazban jelentős részben szervezett kéregetés zajlik, és az a bűnözéssel is összefüggésbe hozható, ami ellen fel kell lépni.
A vasárnapi nyitva tartást sem támogatják
Az osztrák alkotmánybíróság egy másik ügyben is döntött szerdán, ugyanis elutasította az üzletek vasárnapi nyitva tartását megtiltó törvény elleni beadványt. A testület szerdán kihirdetett ítéletében a hétvégi pihenőidőről szóló törvényi előírással indokolta állásfoglalását, ugyanis az osztrák munkaügyi törvények szerint minden munkavállalónak joga van heti egy alkalommal megszakítás nélküli 36 óra pihenésre, amelybe bele kell esnie a vasárnapi napnak. A bíróság rámutatott arra, hogy a 36 órás pihenőidő ellenére is lehetőség van arra, hogy szombati napokon 18 óráig nyitva legyenek az üzletek.
A hétvégi pihenés közérdek
„Még ha társadalmi változás zajlik is, a tilalmat még mindig indokolja a hétvégi pihenés megőrzéséhez fűződő közérdek” – állapította meg a bíróság. Az a körülmény, hogy a kereskedelemben bizonyos hétvégéken erős kereslet mutatkozik az üzletek nyitva tartására, nem teszi aránytalanná a vállalkozás szabadságába való törvényi beavatkozást, vagyis a nyitva tartás tilalmát. Ellenzi a vasárnapi nyitva tartást az egyik vezető érdek-képviseleti szervezet, a Munkáskamara, valamint a katolikus egyház is.
Üzletemberek egy csoportja, köztük Richard Lugner ismert osztrák vállalkozó kezdeményezte, hogy legalább évi öt-hat vasárnapon legyen lehetőség a nyitva tartásra. Ennek az álláspontnak elsősorban a bécsi belvárosban vannak szószólói, ahol nagyon sok külföldi turista megfordul. A nyitva tartási lehetőség kiterjesztése mellett érvelők attól tartanak, hogy a rendelkezésre álló vásárlóerő külföldre vándorol.
