A BEC adatai szerint a városokban 41,76 százalékos a részvételi arány, míg falusi környezetben 51,61 százalék. A népszavazás akkor érvényes, ha azon a választók többsége (a névjegyzékben szereplők fele, plusz egy fő) részt vett.
A legkisebb részvételt a magyarok lakta és ezen belül is a székelyföldi megyékben jegyezték: Hargita megyében mindössze 11,56 százalékos, Kovászna megyében 20,60 százalékos a részvétel. Szatmár megyében 28,23, Maros megyében 33,96, Beszterce-Naszód megyében 34,99 százalékos. A legnagyobb részvételi arányt Olt megyében mérték, itt a választásra jogosultak 74,71 százaléka voksolt 23 óráig. A rangsorban Mehedinti (70,46), Teleorman (70,16), Giurgiu (60,67) és Valcea (60,44) megye következik.
A választási iroda nem az összes körzet részvételi adatait összesíti: a 18 282 romániai szavazókörzet közül 2889 adatai alapján dolgozik, a reprezentatívnak tekintett minta alapján számolt arányok hibahatára plusz-mínusz 3 százalék.
Több mint 700 ezer szavazat hiányzott
A részvételi adatokat és adott esetben a referendum érvényességét a külföldön leadott szavazatok is befolyásolhatják. A román külügyminisztérium 300 szavazókörzetet szervezett meg külföldön. Ezek közül a tengerentúli körzetekben még hétfő hajnalig tart a szavazás. Vasile Blaga, a Traian Basescu államfőt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szerint külföldön nem gyűlhet össze több ötvenezer voksnál (a 2009-es elnökválasztáson több mint százezren voksoltak külföldön, de többségük Basescut támogatta).
Amennyiben helytálló a BEC becslése, akkor több mint 700 ezer voks hiányzott ahhoz, hogy a referendum elérje az érvényességi küszöböt. A 45,92 százalékos részvétel 8 millió 400 ezer szavazót jelent, míg a referendum érvényességéhez 9 millió 146 ezer voksra lett volna szükség.
23 óráig szavaztak
A szavazófülkék helyi idő szerint 23 órakor zártak Romániában. A három órával az urnazárás előtt közölt utolsó részvételi adat 37,67 százalék volt.
Az urnáktól távozók megkérdezésén alapuló becslések szerint a résztvevők túlnyomó többsége igennel voksolt Basescu leváltására, olyan körülmények között, amikor a felfüggesztett államfőt támogató jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) a népszavazás bojkottálására szólította fel a választókat.
Az exit pollokból azonban nem derült ki, érvényes volt-e a referendum, ugyanis a becslések többsége a 21 órakor mért részvételre vonatkozott, amikor a különböző források 44-45 százalék körüli részvételt jeleztek. A PDL által megrendelt exit poll eredményei szerint a részvétel 46,8 százalékos volt.
A demokrácia fáklyája
Traian Basescu az urnazáráskor úgy nyilatkozott: „a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét”, és amikor visszatér az elnöki hivatalba megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani.
Crin Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a referendum végleges eredményére, de a központi választási iroda (BEC) és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja. Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott, el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
Megfontolt döntés
A 23. Bálványosi Szabadegyetem zárónapján Orbán Viktor arra kérte a határon túli magyar és román szavazókat, megfontolt döntést hozzanak abban a kérdésben, hogy az államelnök menjen vagy maradjon, „például úgy, hogy nem hoznak döntést”. A kormányfő – aki hangsúlyozta, hogy nem kíván beavatkozni Románia belügyeibe – nagy román hazafinak nevezte Traian Basescut.
Romániában májusi hatalomra kerülése óta számos demokráciacsorbító és kisebbségellenes intézkedést vezetett be a kormány: megkurtították az alkotmánybíróság jogkörét, július 6-án felfüggesztették Traian Basescu államfőt, leváltották a képviselőház és a szenátus elnökét, komoly változtatásokat léptettek életbe a médiában, és azt a bizottságot is feloszlatták, amely kimondta, hogy Victor Ponta diplomamunkájában plagizált elemek vannak. Az EP szocialista prominensei (a házelnök Martin Schulz és a frakciót vezető Hannes Swoboda), valamint az Európai Bizottságot vezető José Manuel Barroso is aggodalmát fejezte ki a Romániában zajló folyamatok kapcsán.
