2011-ben nem csak Norvégia, de az egész világ megismerhette Anders Behring Breivik nevét. A 33 éves tömeggyilkos tavaly júliusban Oslóban és a norvég főváros közvetlen közelében fekvő Utoya szigetén összesen 77 emberrel végzett. Tettét azzal indokolta, hogy a gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni. Breivik pere több hónapja tart, az ítéletet nagyban befolyásolhatja a vádlott elmeállapotával kapcsolatos végső szakértői vélemény.
Maximum 21 év
Breivik ítéletében kulcsfontosságú lesz beszámíthatóságának kérdése. Ha épelméjűnek nyilvánítják, legfeljebb 21 év börtönbüntetésre ítélhetik, ha azonban a bírók szerint nem beszámítható, élete végéig elmegyógyintézetben marad. Anders Behring Breivik egyébként mára cáfolja, hogy beszámíthatatlan lenne, ami ellentétes az oslói államügyészség állásfoglalásával.
Az ország törvényeinek értelmében Breivikre két út várhat. Amennyiben a bírói testület beszámíthatónak találja, a Norvégiában maximálisnak számító 21 év börtönnel sújthatják, ez azonban ötévenként – korlátlan ideig – meghosszabbítható. Ha viszont a gyilkost elmebetegnek nyilvánítják, akkor pszichiátriai intézetbe kerülne, ami a helyzetet ismerve erős ellenérzéseket váltana ki. Geir Lippestad, Breivik ügyvédje az oslói bíróság előtt mindenesetre azt mondta, védence a tettét kétséget kizáróan szörnyű és elképzelhetetlen kegyetlenséggel hajtotta végre.
Egyre hangosabban követeli a norvég sajtó és az ellenzék Jens Stoltenberg norvég kormányfőtől, hogy mondjon le, amiért a hatóságok nem tudták megakadályozni, hogy a jobboldali szélsőséges Anders Behring Breivik robbantásos merényletet hajtson végre Oslóban, majd lemészároljon 70 fiatalt Utoya szigetén.
Mint arról az mno.hu beszámolt, norvég politikusokat leszámolással fenyegettek meg arra az esetre, ha Breiviket a bírák nem mentik fel minden vád alól.
Azt, hogy mi szolgálhat a 2011-ben történt szörnyűség indítékául, a mai napig homály fedi. Az biztos, hogy az oslói robbantást és az Utoya szigetén történt lövöldözést megelőzően Breivik – az oslói ügyészség információi szerint – naponta átlagosan 6 órát és 50 percet töltött a World of Warcraft nevű sokszereplős internetes szerepjátékkal 2010 novembere és 2011 februárja között. Rasszista, szélsőségesen jobboldali indentitása pedig a gyermekkorában a muzulmánoktól elszenvedett megalázó élményeire vezethető vissza – állítja Breivik.
„Gyáva kis alak”
Az Utoya szigetén történt borzalmakról már a túlélők tanúvallomásai alapján szerzett tudomást a világ. Kiderült: sokan úgy élték túl az egészet, hogy halottnak tettették magukat. A mészárlás egyik túlélője szerint Anders Behring Breivik „gyáva kis alak”, ugyanis hátulról lőtte le néhány áldozatát, akiknek többsége 16 és 22 év közötti volt, de akadt közöttük 13 éves gyerek is.
A támadások után a terrorakcióknak maradandó hatásuk lesz Norvégia életére, de nem fogják megváltoztatni, s továbbra is ugyanazt a politikát képviselik majd, mint eddig – állítja Jonas Gahr Store, Norvégia külügyminisztere.
