„Augusztus 1-jén írtam Núri al-Máliki iraki miniszterelnöknek, és arra kértem, hogy a világörökség tiszteletben tartása érdekében, de semmiképpen sem az ország fejlődésének akadályozására terelje el a létesítményt” – mondta Irina Bokova a Le Monde című francia napilapban pénteken megjelent interjújában.
Az építési munkákat március 25-én fejezték be. A vezeték áthalad a város alatt, „amely a világörökség listára való felkerülési folyamat első stádiumában van” – mutatott rá az UNESCO főigazgatója.
„A kőolajvezeték eddig még fel nem tárt övezeteken halad át, kockáztatva, hogy eddig ismeretlen, de az emberiség történelme szempontjából talán fontos maradványokat rombol le” – mondta a főigazgató.
Feltáratlan terület
Babilon az ősi Mezopotámia fővárosa volt. A Kr. e. 4500–2500-ből származó sumér maradványokat őrző várost az emberiség egyik bölcsőjének tekintik. Itt található – egyebek mellett – a babiloni oroszlán szobra, az ország egyik nemzeti jelképe.
A Bagdadtól 90 kilométerre délre található várost két híres ókori uralkodó is királyi székhellyé választotta – Hammurapi (Kr. e. 1792–1750) és II. Nabukodonozor (Kr. e. 604–562), aki az antik világ hét csodája közé sorolt függőkerteket építtette. A régészeti helyszínen az ásatások 1935-ben kezdődtek, de a terület jelentős része mindmáig feltáratlan.
A Dél-Irak és Bagdad közötti olajvezeték építése közben az iraki hatóságok hangsúlyozták, hogy a „stratégiai tervet” a kőolajügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó földeken valósították meg, és két kőolajvezeték már több mint harminc éve működik a térségben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
