A maradványok érdekében el kell terelni a vezetéket

Az UNESCO arra kérte Irakot, hogy más nyomvonalon vezesse a Babilon alatt áthaladó kőolajvezetéket, megóvandó az esetleges ókori maradványokat – közölte pénteken az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatója, Irina Bokova.

„Augusztus 1-jén írtam Núri al-Máliki iraki miniszterelnöknek, és arra kértem, hogy a világörökség tiszteletben tartása érdekében, de semmiképpen sem az ország fejlődésének akadályozására terelje el a létesítményt” – mondta Irina Bokova a Le Monde című francia napilapban pénteken megjelent interjújában.

Az építési munkákat március 25-én fejezték be. A vezeték áthalad a város alatt, „amely a világörökség listára való felkerülési folyamat első stádiumában van” – mutatott rá az UNESCO főigazgatója.

„A kőolajvezeték eddig még fel nem tárt övezeteken halad át, kockáztatva, hogy eddig ismeretlen, de az emberiség történelme szempontjából talán fontos maradványokat rombol le” – mondta a főigazgató.

Feltáratlan terület

Babilon az ősi Mezopotámia fővárosa volt. A Kr. e. 4500–2500-ből származó sumér maradványokat őrző várost az emberiség egyik bölcsőjének tekintik. Itt található – egyebek mellett – a babiloni oroszlán szobra, az ország egyik nemzeti jelképe.

A Bagdadtól 90 kilométerre délre található várost két híres ókori uralkodó is királyi székhellyé választotta – Hammurapi (Kr. e. 1792–1750) és II. Nabukodonozor (Kr. e. 604–562), aki az antik világ hét csodája közé sorolt függőkerteket építtette. A régészeti helyszínen az ásatások 1935-ben kezdődtek, de a terület jelentős része mindmáig feltáratlan.

A Dél-Irak és Bagdad közötti olajvezeték építése közben az iraki hatóságok hangsúlyozták, hogy a „stratégiai tervet” a kőolajügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó földeken valósították meg, és két kőolajvezeték már több mint harminc éve működik a térségben.