Az oroszok is az iráni elnök mellett

Washington után pénteken az orosz külügyminisztérium is kiállt Mahmúd Abbász palesztin elnök mellett.

Az izraeli sajtó szerdán jelentette, hogy Avigdor Liberman külügyminiszter levélben fordult a közel-keleti rendezés ügyében közvetítő négy hatalomhoz (az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió), azt állítva, hogy Abbász „a békekötés akadálya”.

„Tudomásul vettük Liberman sajtóban elhangzott kijelentéseit, ismerjük más izraeli vezetők nyilatkozatait is. Szeretnénk ezzel kapcsolatban megerősíteni Mahmúd Abbász általánosan elismert palesztin vezető támogatását” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Nem segítenek a leváltásban

„A palesztin–izraeli békefolyamat zsákutcájából csakis általánosan elismert nemzetközi jogi alapokra helyezett tárgyalásokkal lehet kijutni, s Oroszország intenzíven munkálkodik ezen, egyebek között a kvartett keretében” – hangsúlyozta a külügyminisztérium. Az Egyesült Államok szerdán határozottan visszautasította az izraeli külügyminiszter kérését, hogy a közel-keleti kvartett segítsen leváltani Mahmúd Abbász palesztin elnököt. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is azonnal elhatárolódott miniszterétől.

Mahmúd Abbász – aki június végén Betlehemben találkozott a közel-keleti körúton tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz államfővel – arra kérte Oroszországot, hogy segítsen újból beindítani a megfeneklett békefolyamatot, illetve vegye rá Izraelt az izraeli börtönökben raboskodó palesztinok szabadon engedésére.

Szükséges az orosz békekonferencia

A palesztin elnök és az orosz államfő megerősítette, hogy szükség van egy Moszkvában tartandó közel-keleti békekonferenciára. Vlagyimir Putyin még 2005-ben javasolta a tanácskozás megszervezését, de a tervet azóta sem tudták Moszkvában megvalósítani, mivel azt Izrael és az Egyesült Államok hűvösen fogadta. Orosz külpolitikai szakértők szerint bár Moszkva jó kapcsolatokat ápol a palesztin elnökkel, közel-keleti befolyása elmarad az Egyesült Államokétól, amely főtárgyalóként lép fel a palesztin–izraeli konfliktusban. Abbászt érdekli Moszkva véleménye, de elsősorban Washingtonra és Kairóra támaszkodik.

Tízezer centrifuga

Mindeközben újabb tárgyalásokat kezdtek Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselői Bécsben az iszlám köztársaság vitatott atomenergia-programjáról.

A NAÜ legutóbbi, májusi jelentése szerint Iránnak valamivel több mint 10 ezer centrifugája van, 9330 Natanzban (ezek közül 8818 működött akkor, amikor a jelentés készült), 696 pedig Fordóban.

A NAÜ várhatóan a jövő héten ad ki újabb jelentést az iráni atomprogramról. A szervezet és Irán képviselői legközelebb pénteken ülnek tárgyalóasztalhoz. A fordói létesítményben 19,75 százalékosra dúsítják az uránt. A dúsításban a 20 százalék küszöbérték, nyugati hatalmak félelme szerint ez már csak néhány lépésre van a katonai célú, bomba gyártásához szükséges 90 százalékos dúsítottság elérésétől.

Nem nézik jó szemmel

Izraeli sajtóhírek szerint a zsidó állam a közeljövőben kész légicsapást mérni Teherán nukleáris létesítményeire, és az Egyesült Államok sem zárt ki egy katonai beavatkozást. Irán elnöke, Mahmúd Ahmedinezsád korábban úgy nyilatkozott, hogy Izraelt egy nap „letörlik a térképről”, és „az új Közel-Keleten nem lesz nyoma az amerikai jelenlétnek és a cionistáknak”.