Netanjahu kijelentéséről a The Jerusalem Post című izraeli napilap számolt be pénteken, a kormányfőhöz közeli, jól értesült forrásokra hivatkozva. Netanjahu szavai szerint – írja a lap – döntőnek bizonyulhat akár egy vagy két év is, amely ahhoz kell, hogy Teherán az izraeli támadás után újra eljusson az atomfegyver előállításának jelenlegi szakaszába, már azért is, mert nem zárható ki, hogy addigra politikai fordulat következhet be az Iráni Iszlám Köztársaságban, vagy más előre nem látható tényezők jelennek meg, amelyek megváltoztatják a térség helyzetét.
Mielőbb csapást mérne
A miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy mielőbb csapást kell mérni Iránra. Álláspontjának alátámasztására múltbéli eseményekre is hivatkozott. Egyebek közt rámutatott, hogy az izraeli kommandósok 1976-os, entebbei repülőtéri akciója egyáltalán nem vezetett ahhoz, hogy Ugandában megerősödött volna a hatalmon lévő Idi Amin rezsimjének támogatottsága, az Osirakban lévő iraki nukleáris létesítményre mért 1981-es csapás pedig megakadályozta, hogy Szaddám Huszein rezsimje atombombára tegyen szert.
Izrael és nyugati szövetségesei azzal vádolják a teheráni vezetést, hogy polgári célúnak mondott nukleáris programjának leple alatt atomfegyverre próbál szert tenni. Az izraeli sajtó pedig az utóbbi időben arról cikkezik, hogy a kormány minden eddiginél komolyabb terveket sző Irán megtámadására, és a csapásról már szinte végérvényes döntés született.
Nem mennének egyedül
Simon Peresz izraeli elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Izrael nem tehet egyedül katonai lépéseket Irán ellen. Peresz kijelentette, hogy az egész világ, mindenekelőtt pedig az Egyesült Államok tudatában van a Teherán jelentette fenyegetésnek, ezért Izraelnek nem szabad egyedül cselekednie.
A The Jerusalem Post megjegyzi, hogy a Netanjahu-kormány egy sor képviselője bírálta Peresz kijelentését, szemére vetve, hogy „megfeledkezett az elnöki poszt tisztán szimbolikus jelentőségéről”. Számos politikus ugyanakkor, főleg ellenzéki oldalon, egyetértett az államfő szavaival. Egy tíz napja elvégzett közvélemény-kutatás szerint – írja a lap – az izraeliek 61 százaléka ellenzi az amerikai támogatás nélkül végrehajtott, Irán elleni csapás lehetőségét, és csupán 27 százalékuk támogatja.
Eltérő vélemények
Netanjahu egyébként korábban Jeruzsálemben kétségbe vonta az Iránnal üzletelő cégekkel szembeni gazdasági szankciók hatékonyságát. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter augusztus elején azt hangoztatta, hogy pillanatnyilag kizárnak bármilyen katonai lépést az iráni atomlétesítmények ellen. Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója viszont állítólag arról tájékoztatta az izraeli miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok kész megtámadni Iránt, amennyiben diplomáciai úton nem sikerül rávenni nukleáris programja leállítására.
