Újabb bevándorlási hullám fenyegeti az olasz partokat
A menekültáradat pedig aligha apad el; az előrejelzések szerint újabb észak-afrikai bevándorlási hullám fenyegeti az olasz partokat, amelynek még csak előszelét tapasztalni. A Monti-kormány nagy port kavaró és azóta átalakított titkos megegyezése ellenére – melyben alkut kötött Líbiával, hogy visszafordítja az érkezőket – jelentések szerint már most naponta kötnek ki a menekültekkel teli hajók. Már ha túlélik a viszontagságos utat, a viharos tengeren ugyanis gyakorta fulladnak meg vagy halnak szomjan az összetákolt ladikokkal kísérletező menekültek. A statisztikák szerint 2011-ben 1500-an lelték halálukat a Földközi-tengeren, és már idén is több százan vesztek oda. Ha mégis sikeresen partot érnek az új élet reményében, még mindig számolniuk kell a ténnyel, hogy ritkán szívesen látott vendégek. Emberjogi szervezetek szerint a táborokban gyakori a rendőri brutalitás, a túlzsúfoltság, alig van víz és élelem, és kevés az esély a beilleszkedésre. A képzetlen, tanulatlan migránsok leggyakrabban továbbvándorolnának: célpontjuk általában a volt gyarmattartó ország. Kapcsolatok híján végül jobbára munka nélkül, segélyekből, táborokban tengődnek napról napra.
Mindeközben úgy tűnik, a leginkább érintett Olaszország, Görögország, Ciprus és Málta egyedül marad a menekültkérdés megoldásában, a gazdasági problémáival elfoglalt Európai Unió (EU) ugyanis keveset törődik a problémával. A menekültügyre elkülönített négymilliárd eurós alap ugyan jelentős összegnek számít, ám önmagában nem oldja meg a mélyen gyökerező gondokat. Mivel a külső országok általában csak átmeneti megállóként szolgálnak az emigránsoknak, a schengeni szerződés miatt a belső területeket csupán ezek védik meg tőlük. A rendszer legerősebb elemének így mindig a legérintettebb országoknak kellene lenniük, hiszen a legnagyobb felelősség az övék, még akkor is, ha mindenki közös érdeke lenne, hogy ne áramolhassanak korlátlanul Európába a bevándorlók. A területi sajátosságok viszont nyilvánvalóan túlterhelnek néhány államot. Míg az ukrán, román, szerb és horvát határon például Magyarország felel a biztonságért, addig Ausztria minden szomszédja az EU tagja, tehát kevés gondja akad a menekültekkel. Szakértők szerint az egyetlen járható út az lehetne, ha egy szervezett együttműködés révén az EU tagállamai és a legnagyobb menekültkibocsátó országok részt vennének a megoldás kidolgozásában.
