A japán kabinet döntéséről, amelyet Fudzsimura Oszamu szóvivő jelentett be, a Hszinhua hírügynökség gyorshírben számolt be pénteken.
A 14 hongkongi, makaói és anyaországi kínai állampolgár még vasárnap indult halászhajójával a sziget jelképes elfoglalására, hogy a második világháború végi Japán kapituláció 67. évfordulóján demonstrálja: a Tiaojü (Diaoyu – japánul Szenkaku)-szigetek kínai fennhatóság alá tartoznak.
Tettüket szerdán mintegy tucatnyi japán őrhajó igyekezett megakadályozni, ellenük még vízágyút is bevetettek, de hét embernek így is sikerült partot érnie. A szigeten elénekelték a kínai himnuszt, a kínai zászlót lengették és hazafias dalokat énekeltek. Akciójuk körülbelül fél órán át tartott, a japán parti őrség valamennyiüket őrizetbe vette, majd Okinava prefektúra Naha városába szállította.
A lépés miatt Peking azonnal tiltakozott, a külügyminisztériumba rendelték Japán nagykövetét, az ügyben két alkalommal is külügyminiszter-helyettesi kapcsolatfelvételre került sor a két ország között. Csütörtökön Kínában több, a japán külképviseletek előtt rendezett kisebb demonstrációról érkezett jelentés.
Sajtóbeszámolókból mindazonáltal sejteni lehetett, hogy a japán kormány nem kívánja az elfogottak letartóztatásával és bíróság elé állításával fokozni a két ország közötti feszültséget. A kínai központi televízió híradásában kínai diplomaták is azt jelezték előre, hogy az aktivisták és a velük lévő újságírók legkésőbb pénteken távozhatnak, illetve távozni kényszerülnek a szigetországból.
A China Daily című angol nyelvű napilap cikkében Csou Jung-seng (Zhou Yongsheng) szakértő úgy vélte, hogy Japán ezúttal rendkívül visszafogottan kezelte a helyzetet, s hozzátette Tokiónak nincs is joga „Kína területének szerves részén és vizein kínai állampolgárokat a saját törvényei szerint letartóztatni”.
2010-ben egy kínai halászhajóval került összeütközésbe a japán parti őrség a szigetek térségében, majd a hajó kapitánya ellen eljárást indítottak, s több mint két héten át fogva tartották. Az ügy mindkét országban heves nacionalista megmozdulásokat váltott ki, a pekingi diplomácia rendkívül határozottan lépett fel, az országban több tiltakozó, Japán-ellenes tömegmegmozdulásra is sor került.
