Az „előkészítő megbeszélésként” jellemzett háromórás találkozó célja egy későbbi tárgyalás napirendi pontjainak lefektetése volt a két ország között, amelyek nem tartanak fent diplomáciai kapcsolatokat.
A pekingi japán nagykövetségen tartott megbeszélésen a szigetország elsősorban az 1970-es és 1980-as években Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyének rendezését szorgalmazta – közölte Fudzsimura Oszamu japán kabinetfőtitkár. Az ügy – Phenjan atom- és rakétaprogramja mellett – a legfőbb akadálya a kapcsolatok enyhülésének. Tokió szerint Phenjan 17 japán állampolgárt rabolt el, és arra kényszerítették őket, hogy segítsék az észak-koreai kémek kiképzését. Észak-Korea korábban elismerte, hogy 13 japánt elrabolt, és 2008-ban ígéretet tett a kérdés kivizsgálására, később azonban elállt vállalásától.
Megfigyelők szerint Phenjan gazdasági segítséget vár Japántól. Észak-Korea valószínűleg befektetéseket, továbbá a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállása miatti kártérítést akar szerezni Tokiótól – mondta Dzsong Jung Te, a dél-koreai nemzeti egyesítési intézet kutatója.
A tárgyalások azután jöttek létre, hogy a két ország Vöröskereszt-tisztviselői augusztusban a második világháború végén Koreában elhunyt japán katonák földi maradványainak hazaszállításáról folytattak megbeszélést.
Elemzők szerint a földi maradványok ügyét az északi rezsim vélhetően azért hozta fel, hogy visszacsalogassa Japánt a tárgyalóasztalhoz a gazdasági segélyek reményében. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egyes jelentések szerint az ország gazdaságának rendbetételén dolgozik, és a dél-koreai szakértő szerint elengedhetetlen Japán segítsége ahhoz, hogy az elszegényedett Észak-Korea megoldja súlyosbodó gazdasági gondjait.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!