A miniszterelnök hatalmi jogköreit érintő tervezett változtatások egészen az állam 1948-as születéséig nyúlnak vissza, amikor is meghatározták a döntéshozás menetét. Netanjahu részt vehetne bármely miniszteri bizottsági ülésen, és újra meg újra felvethetné javaslatait e bizottságokban, hogy végül elfogadtassa azokat. Megsemmisíthetne miniszteri döntéseket, érvényteleníthetne szavazási eredményeket, illetve korlátozhatná a miniszteri bizottságok bármely tagjának szavazati jogát. Ha egy döntést jóváhagytak, neki lehetősége volna megtiltani vagy elhalasztani annak végrehajtását. A javaslatot a kormány nagy többséggel fogadta el, viszont a teljes politikai elitből heves bírálatokat váltott ki.
A minőséget javítanák
Selli Jahimovics, az ellenzéki Munkapárt vezetője például úgy reagált, hogy Netanjahu gyakorlatilag érdemi vita nélkül viheti majd keresztül bármilyen akaratát. Erre válaszul a miniszterelnöki hivatal azt közölte az Ynet hírportállal, hogy a javaslat célja „a kormányzás minőségének javítása”. Az Ynet azonban hozzátette: a miniszterelnöki hivatal jogtanácsosának, Slomit Barnea Fargónak fenntartásai vannak a tervvel kapcsolatban.
Izrael nem hisz a gazdasági szankciókban
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök augusztus 2-án Jeruzsálemben kétségbe vonta az Iránnal üzletelő cégekkel szembeni gazdasági szankciók hatékonyságát. Hozzátette, Izrael még nem hozott döntést az iráni atomlétesítmények elleni esetleges támadásról.
Totális háború robbanhat ki
Izrael már régóta katonai csapás lehetőségével fenyegeti Iránt, hangsúlyozva, hogy létét fenyegeti az iráni atomprogram. Az Egyesült Államok azonban ellenzi a katonai megoldást, és az elmúlt hónapokban igyekezett rávenni Netanjahu miniszterelnököt arra, hogy adjon még esélyt a diplomáciának. Egyes elemzők szerint a katonai csapással való fenyegetőzés diplomáciai eszköz, Izrael valójában sokkal kevésbé volna hajlandó megtámadni Iránt, mert tudja, hogy megvan a veszélye egy totális háború kialakulásának, amelyben Izraelt minden irányból érné támadás.
A Jediót Ahronót című konzervatív lap pénteken azt írta: Netanjahu és védelmi minisztere, Ehud Barak amellett van, hogy Izrael még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt mérjen katonai csapást az iráni atomlétesítményekre, de a lap szerint a két vezető politikus ehhez nem rendelkezik a szükséges támogatással sem a hadsereg, sem a biztonsági kabinet részéről.
SMS-ben sokkolnak
Összefügghet az Irán elleni esetleges csapásra való felkészüléssel, hogy a hadsereg vasárnap sajátos országos kísérletbe kezdett. Hamis SMS-üzeneteket küldözget több százezer ember mobiltelefonjára, és ebben közelgő rakétatámadásra figyelmezteti őket. A kísérlet csütörtökig tart.
