London üzenetével csupán arra akarta figyelmeztetni az ecuadori külügyminisztériumot, hogy elfogyott a türelme Julian Assange WikiLeaks-alapító ügyével kapcsolatban, de leplezett fenyegetés lett belőle, miszerint megrohamozhatja a nagykövetséget, ahova Assange két hónapja bemenekült. Úgy tűnik, hogy ez a fenyegetés visszaütött. Pénteken Assange számos támogatója jelent meg a nagykövetség előtt.
Oliver Miles volt brit nagykövet szerint „ez nagy hiba volt” London részéről, mert olyan helyzetbe került, mintha valamilyen törvénytelenség megtételére készülne. A törvény, amelyre London hivatkozott, úgy szól: visszavonható bármely épület diplomáciai státusza, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze egy diplomáciai misszióéval. A jogszabály 1987-ben született annak hatására, hogy három évvel korábban egy líbiai diplomata országa londoni nagykövetségi épületéből rálőtt tüntetőkre, és megölt egy rendőrt.
Baltasar Garzón volt spanyol bíró, Assange ügyvédje nem árulta el, hogy jogászcsoportja mit tervez védencük ügyében, de azt elmondta: Ecuador mint szuverén állam a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, hogy az kényszerítse Nagy-Britanniát annak biztosítására, Assange szabadon távozhat az országból.
Letartóztathatják?
Diplomaták és jogi szakértők szerint miután Nagy-Britannia, Svédország és Ecuador továbbra is tárgyal egymással az ügyben, Londonnak nem szabadott volna azzal fenyegetőznie, hogy lerohanja az ecuadori nagykövetséget és őrizetbe veszi Assange-t. Egy nagykövetség diplomáciai státusza csak abban az esetben vonható vissza, ha ezt a nemzetközi jog megengedi – szögezték le. Eltérő véleménye van Julian Knowles kiadatási jogi szakértőnek, mert szerinte Nagy-Britannia visszavonhatja az ecuadori nagykövetség diplomáciai státuszát, ha Assange továbbra is „visszaél a jog uralmával”. Ha majd a diplomácia és a média figyelme ellankad, a brit hatóságok letartóztathatják az ausztrált – tette hozzá.
A legtöbb megfigyelő azonban egyetért Tony Brentonnal, Nagy-Britannia volt moszkvai nagykövetével, aki a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: „a külügyminisztérium most egy kicsit túllőtt a célon”. A brit kormány már enyhített hangnemén. William Hague külügyminiszter csütörtökön azt mondta: „Szándékunk, hogy barátságosan oldjuk meg az ügyet. Nem kell a nagykövetség lerohanásától tartani.”
Segítséget várnak a dél-amerikai államoktól
Nagy-Britannia hajthatatlansága miatt Ecuador megpróbálja maga mögé állítani az ügyben a dél-amerikai államokat. Vasárnapra tanácskozásra összehívta a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) külügyminisztereit. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) bejelentette, hogy szintén külügyminiszteri ülést hív össze augusztus 24-ére Washingtonba.
Az Egyesült Államok elutasítja a „diplomáciai menedékjogot”, amelyet Ecuador megadott Assange-nak, ezért az ügyet kétoldalúnak tekinti Nagy-Britannia és Ecuador kötött – közölte pénteken a washingtoni külügyminisztérium. Indoklása szerint az Egyesült Államok – noha tagja az AÁSZ-nak – nem írta alá a szervezetnek azt az 1954-es egyezményét, amely szerint a csatlakozó országok diplomáciai képviseleteiken menedékjogot biztosítanak mindazoknak, akiket politikai okból üldöznek, kivéve, ha az illetőt köztörvényes bűncselekménnyel megvádolták vagy már elítélték ilyenért.
