Ha a jövőben vízummentességet élveznének az EU-ban a törökök, az Ankara szerint kifogástalanul működne. Ennek oka: a törökök már nem akarnak az EU-ban élni.
Egemen Bagis EU-ügyi miniszter szerint alapvetően megváltoztak honfitársainak törekvései az uniós tagállamokban való tartózkodás kérdésében. Egyre többen csak azért utaznak európai fővárosokba, hogy ott vásárlásokra és szállásra költsenek.
Korábban arra a kérdésre, szívesen élnének-e Európában, 80 százalék válaszolt igennel – ma 85 százalék válasza: nem. Ennek oka, hogy megváltoztak, javultak a hazai körülmények – mindenekelőtt a munkaerőpiacon.
Bagis az irányváltást konkrétabb adatokkal is alá tudja támasztani: 2010-ben 27 ezer török települt Németországba, viszont 35 ezer német költözött Törökországba. „Az Európában élő 5,5 millió török közül sokan fontolgatják, hogy visszatérnek hazájukba, hogy jobb körülmények között éljenek gyermekeikkel” – mondta az EU-ügyi miniszter.
A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy miközben az eurózóna országai egyik válságot a másik után élik át, a török egy főre jutó bruttó hazai termék értéke egyre csak növekszik, és az ankarai vagy az isztambuli régióban elérte a görögországi szintet, illetve egyes spanyol és brit régiók szintjét. Más a helyzet viszont a vidéki régiókban, ahol a lakosság 10 százalékának körülbelül napi ezer forintnak megfelelő összegből kell megélnie.
A vízummentesség elnyerése érdekében Törökországnak át kell ültetnie törvénykezésébe az úgynevezett visszafogadási megállapodást. Az EU ezzel akarja megállítani a Kínából vagy Pakisztánból érkező illegális bevándorlókat, akik Törökországot csak tranzitállamként használják. Ennek érdekében Ankara ötvenezres polgári határőrséget akar felállítani.
Jelenleg évente hetvenezer embert fülelnek le a török hatóságok, akik Bulgáriába vagy Görögországba akarnak bejutni. Bagis szerint ezt a számot könnyűszerrel akár meg is háromszorozhatják, s ehhez még csak nem is volna szükség az új intézkedésekre.
